A még létező kapitalizmus - Fogalmi elemzés

Fülszöveg E könyv a kapitalizmus átfogó, valamennyi - tehát a politika, az anyagi, valamint a szellemi termelés és szolgáltatás - alrendszerére kiterjedő elemzését vállalja. Szerzője szerint e társadalmi forma története két fő szakaszból áll. Az első a XIX. századi, a néptömegeket a politikából kirekesztő liberális diktatúrák kora, a második a korlátozott demokráciáké. Az utóbbiban a lakosság általános és titkos szavazással maga választhatja meg, hogy a következő választásig az uralkodó osztályok mely pártjai gyakorolják fölötte a hatalmat. Legfejlettebb válfaja a jóléti kapitalizmus, amely egyrészt a gazdaság irányításába beavatkozva megszünteti a liberális anarchia válságainak rángógörcseit, másrészt az alávetett néposztályok életmódjának korszerűsítésével elfogadhatóvá teszi az uralkodó osztályok hatalmát. A szovjet birodalom összeomlásakor a pénzpiaci kapitalizmus és a transznacionális mamutvállalatok oligarchái elérkezettnek látták az időt arra, hogy a liberalizmus újjáélesztésének jegyében egy számukra kedvezőbb, a jóléti kapitalizmus vívmányait felszámoló világrendet vezessenek be. Gazdasági programjukat Pinochet fasiszta diktatúráját kivéve sehol nem tudták megvalósítani, s ezek ma már legfeljebb ,,harmadikutas" törekvésekben és a ránk, posztkommunista országokra kényszerített élveboncolási kísérletekben élik utóéletüket. A politikában a liberális pártok mindenütt esélytelenek, a parlamenti képviselet határán toporgó törpepártok. A pénzpiaci és transznacionális nagytőke hatalma tehát kizárólag fedezetlen papírbankókra épül, s csak addig létezik, míg a nemzetek a nagytőke más csoportjait és a politikai osztályok vezetőit rá nem ébresztik, hogy e társadalmi forma fenntartásának egyetlen esélye a jóléti állam. Nincsen ,,újkapitalista", ,,neoliberális" korszak, csak a kapitalizmus olyan átmeneti és részleges működési zavara létezik, amilyen az 1930-as és 40-es évek fasizmusa volt. Az emberiség további - s a messzi jövő távlatában bizonyára a kapitalista társadalmi formán is túllépő - fejlődése csak a jóléti államok kiteljesedésén át vezethet. Vissza Tartalom I. A KAPITALISTA TÁRSADALOM ÁTFOGÓ SAJÁTOSSÁGAI 13 1. A társadalmi rendszer 13 1.1 A társadalom és alrendszerei 13 1.2. A társadalmi alrendszerek egyenlőtlen fejlődése . . . 16 2. A kapitalizmus politikai alrendszere 19 2.1. A hatalomból való részesedés alapelvei 9 2.2. A nagytőkések uralkodó osztályai 21 2.3. A kapitalista politikai osztály 28 2.4. A menedzserek uralkodó osztálya 35 2.5. A katonai-ipari komplexumok uralkodó osztálya ... 39 2.6. A tudományos és művészeti elitek uralkodó osztályai 41 2.7. A kapitalista állam 44 3. Az anyagi termelés és szolgáltatás kapitalista alrendszere 47 3.1. A kapitalista anyagi termelés alapvető sajátossága . 47 3.2. A kapitalista kereskedelem 50 3.3. A kapitalista piac 53 3.4. A pénzpiac : . . . 60 3.5. A tőzsde mint abszurdum 63 3.6. A devizatőzsde és a pénzhamisítás 69 3.7. Piacgazdálkodás és tervgazdaság a kapitalizmusban 73 4. A szellemi termelés és szolgáltatás kapitalista alrendszere 78 4.1. Az egységes kultúra megteremtése 78 4.2. A szellemi szolgáltatások rendszere a kapitalizmusban 79 4.3. A tömegkultúra és elitkultúra problémái 81 4.4. Az emberhez méltó munka szellemi munka 85 5. A kapitalizmus kezdetei és korszakai 86 5.1. A középkorban kezdődő kapitalizmus tévképzetei . . 86 5.2. A kapitalisták és az első ipari forradalom 88 5.3. A kapitalisták és a ,,polgári forradalmak" 91 5.4. A két fő korszak: a liberális diktatúrák és a korlátozott demokráciák kora 94 II. A LIBERÁLIS KAPITALISTA DIKTATÚRÁK 96 6. A liberális diktatúrák politikai alrendszere 96 6.1. A liberalizmus fogalma 96 6.2. A liberalizmus politikai ideológiája 98 6.3. A liberális állami terror 100 6.4. A liberális diktatúra és a társadalmi haladás 105 7. Az anyagi termelés és szolgáltatás liberális alrendszere 108 7.1. A liberális diktatúra gazdasági elmélete 108 7.2. A liberális termelés állami terrorral érvényesített alapelve 109 7.3. A liberális termelés tervgazdasága és piaci anarchiája 111 7.4. Az iparosítás és a gyarmatok kiszipolyozása 113 7.5. A piaci anarchia és a monopóliumok 116 7.6. A ,,szabadversenyes kapitalizmus" fikciója 118 8. A szellemi termelés és szolgáltatás liberális alrendszere 120 8.1. Az írástudó proletariátus kialakulása 120 8.2. A kultúrpiac kiszélesedése 120 8.3. Az akkulturáció 122 8.4. A humán kultúra ,,polgári" intézményrendszerének kiépülése 124 9. Az átmenet a korlátozott demokráciákba 126 9.1. A német ,,szociális állam" 126 9.2. A politikai liberalizmus történelmi veresége 130 9.3. A ,,monopolkapitalizmus" vágy-és rémképei 133 III. A KEZDETI KAPITALISTA KORLÁTOZOTT DEMOKRÁCIÁK 138 10. A korlátozott demokráciák politikai alrendszere ... 138 10.1. A demokrácia fogalma 138 10.2. A korlátozott demokrácia 139 10.3. A jogállamiság és az emberi jogok 140 10.4. A parlamentarizmus . 144 10.5. A szabad mandátumú képviseleti demokrácia ... 147 11. Az anyagi termelés és szolgáltatás liberális alrendszerének továbbélése 157 11.1. A konzervatív liberalizmus 157 11.2. A nagy világválság 158 12. A kapitalista szellemi termelés és szolgáltatás második forradalma 160 12.1. Az üzemszerű szellemi termelés kiépülése 160 12.2. A politikai agytrösztök 161 12.3. A második ipari forradalom és a tömegkultúra ... 162 12.4. A tömegkultúra elleni propaganda kezdetei 164 13. A ,,fasiszta" kapitalizmusok 166 13.1. ,,fasizmus" fogalma 166 13.2 Az 1945 előtti ,,fasizmusok" 169 13.3. Az 1945 utáni ,,fasizmusok" 173 IV. A JÓLÉTI KORLÁTOZOTT DEMOKRÁCIÁK 176 14. A jóléti kapitalizmus politikai alrendszere 176 14.1. A jóléti állam fogalma 176 14.2. A jóléti kapitalizmus korlátozott demokráciájának ideológiái 181 14.3. A civil szervezetek és a demokrácia 187 14.4. A jóléti államok kialakulása . . 194 14.5. A jóléti államok virágkora 202 14.6. A jóléti államok létrejöttének történelmi szükségszerűsége 206 14.7. A jóléti állam mint állammonopolista kapitalizmus, későkapitalizmus 209 14.8. A jóléti állam mint az új baloldal későkapitalizmusa . 210 15. Az anyagi termelés és szolgáltatás alrendszere a jóléti kapitalizmusban 219 15.1. A jóléti kapitalizmus tervgazdálkodása 219 15.2. A jóléti kapitalizmus mint fogyasztói társadalom 221 15.3. A jóléti kapitalizmus mint posztindusztriális társadalom 223 15.4. A posztindusztriális társadalom mint szolgáltató társadalom 225 15.5. A jóléti államok mint élősködő centrumországok 227 16. A szellemi termelés és szolgáltatás alrendszere a jóléti kapitalizmusban 232 16.1. A jóléti kapitalizmus mint posztindusztriális információs társadalom 232 16.2. A jóléti kapitalizmus mint posztindusztriális tudástársadalom 240 16.3. A posztindusztriális tevékenység-társadalom, szabadidő-társadalom 245 16.4. A posztindusztriális rizikótársadalom 247 17. A jóléti kapitalizmus tömegkultúrája 251 17.1. A jóléti kapitalizmus tömegkultúrájának realitása 251 17.2. A jóléti állam tömegkultúrájának rémképei 252 17.3. A szórakoztatás mint ,,fasizmus" 258 17.4. A midculttól a világ széteséséig 260 17.5. Az egyetlen mozdulattal kiiktatható ,,média" 263 17.6. A szórakoztató művészetek a jóléti kapitalizmusban 269 V. A liberális kapitalizmus feltámasztásának kísérlete 275 18. A pénzpiaci oligarchia kialakulása 277 18.1. A tőzsdei spekuláció ,,lebegő árfolyamainak" elszabadítása 277 18.2. A befektetési alapok színrelépése 278 18.3. A repülő pénzpiacok elektronikus pénzei 280 18.4. Az államok pénzrendszereivel kaszinózó pénzpiac 283 18.5. Az adósságcsapda 285 19. A transznacionális mamutcégek oligarchiája 290 19.1. A világ behálózása 290 19.2. A reklámipar mosolyogva puffadó hullája 292 19.3. A becsmérelve tökéletesített tervgazdálkodás 294 19.4. A befektetéscsapda 296 19.5. Az anyaországait is szegényítő transznacionális tőke 298 20. A pénzpiaci és transznacionális tőke oligarchiáinak érdekei és a jóléti állam 301 20.1. A szovjet birodalom hanyatlása 301 20.2. A jóléti állam mint ,,adóztató-költekező állam" 302 20.3. A jóléti állam ,,kormányzati túltengése" 305 20.4. Az állami tulajdon körüli hírverés 307 21. A jóléti államok gazdasági válságának okai 310 21.1. A Kondratyev-ciklusok és az olajárrobbanás legendái 310 21.2. A jóléti állam mint a megváltozott alap elavult felépítménye 314 21.3. A ,,stagfláció" és a pénzpiaci-transznacionális tőke működése 317 22. A liberalizmus ideológiai offenzívája 320 22.1. A liberalizmus mint spanyolviasz 320 22.2. A liberalizmus mint radikális jobboldaliság 322 22.3. A világméretű agymosás 324 23. A radikális jobboldali liberalizmus politikai offenzívája 326 23.1. Osztályharc a politikai elitek ellen 326 23.2. Osztályharc az értelmiség ellen 328 23.3. Osztályharc a munkavállalók ellen 332 23.4. Osztályharc az emberi jogok ellen 334 23.5. A ,,minimális állam" hazugsága 335 24. A radikális jobboldali liberalizmus politikai csődje . . 338 24.1. A politikai liberalizmus vagy meghátrál, vagy megbukik 338 24.2. A pénzpiaci és transznacionális tőke a liberális kormányokat is megbuktatja 339 24.3. A ,,fasizmus" mint a liberalizmus felső foka 340 25. A radikális jobboldali liberalizmus gazdasági csődje 343 25.1. A liberalizált pénzpiac válságsorozatai 343 25.2. A csőd folytatásának parancsa 345 25.3. A piaci fundamentalizmus végső összeomlása 349 25.4. Az amerikai hajóhinta 351 26. A liberalizmus mint posztmodern nihilizmus 354 26.1. A posztmodern mint esztétikai feltűnősködés 354 26.2. A tudományokban nincsen igazság 356 26.3. A posztmodern világkorszak 358 26.4. A posztmodern szélhámosság diktatúrája 362 VI. A POSZTKOMMUNISTA KAPITALIZMUSOK 366 27. A nagy hoci-nesze 366 27.1. A rendszerváltás gyerekes ábrándjai 366 27.2. Azt se tudni, mikor adtak el bennünket 371 27.3. A posztkommunista országokra ráparancsolt piaci fundamentalizmus 374 28. A posztkommunista kapitalizmusok politikai alrendszerei 378 28.1. A posztkommunista rendszerek politikai osztályai 378 28.2. A ,,nacionalista főveszély" hisztériája 383 28.3. A társadalom fölött lebegő többpártrendszer 390 28.4. A liberalizmus legújabb laboratóriuma 393 29. Az anyagi termelés és szolgáltatás posztkommunista alrendszere 399 29.1. Az akárkikkel kötött titkos megállapodások 399 29.2. A posztkommunista rendszerek tőkés és menedzser osztályai 400 29.3. A pénzpiaci és transznacionális tőkének eladott országok 403 29.4. A rendszerváltásba belehalt milliók 405 30. A szellemi termelés és szolgáltatás posztkommunista alrendszere 412 30.1. A szellemi élet liberális hegemóniája 412 30.2. A médiaháború a homokozóban 413 30.3. A tömegkultúra tudatos tönkretétele 414 VII. A KAPITALIZMUS JELENE 418 31. A mai kapitalizmus politikai alrendszerei 418 31.1. A hamvukba holt liberális politikai kísérletek 418 31.2. A ,,harmadikutas kapitalizmusok" 420 31.3. A győztes jóléti államok 426 31.4. A félperifériák és perifériák tűzfészek-kapitalizmusai 430 31.5. A ,,negyedik világ" bűnbanda-kapitalizmusai 435 32. Az anyagi termelés és szolgáltatás alrendszerei napjaink kapitalizmusában 438 32.1. A ,,harmadik út" mint az őrültekházának sétánya 438 32.2. A periféria iparosodása és a periferizálódott ipar 441 32.3. A szabad kereskedelem mint háborús szabadrablás 444 32.4. A költségvetési hiány blöffje 446 33. A szellemi termelés és szolgáltatás alrendszerei napjaink kapitalizmusában 448 33.1. Az azonnali profit és az emberi fejlődés érdekei 448 33.2. A társadalmak ösztönös ellenállása 449 33.3. A szövegekben már létező tudásmenedzsment 451 34. A kapitalizmus mint világrendszer 453 34.1. A kapitalizmus ma sem világrendszer 453 34.2. A pénzpiaci és transznacionális oligarchia világhatalmi póza 456 34.3. Világállammal a gazdasági világhatalom ellen? 460 34.4. Az egypólusú világ amerikai álma 463 34.5. A világ társadalmi alapegységei a szuverén államok 467 34.6. A pénzpiaci és transznacionális tőke hatalmának léggömbje 471 34.7. Az elzárkózás a liberális globalizációtól 476 VIII. A KAPITALIZMUS TÁVLATAI 480 35. Kiindulópontok 480 35.1. A jóléti kapitalizmus megítélése 480 35.2. A megtervezett szabadság 485 35.3. A perifériák felzárkóztatása 489 36. A politikai demokrácia korlátjainak lebontása 492 36.1. A kötött mandátum és a visszahívhatóság 492 36.2. A részvételi demokrácia 493 36.3. A teledemokrácia 495 36.4. Az autonomista államtól a hálózati államig 496 36.5. A diszkurzusetika és a deliberatív demokrácia . . . 501 37. A gazdasági-kulturális demokrácia 504 37.1. Az anyagi esélyegyenlőség 504 37.2. A beleszólási jog és a munkavállalói tulajdon . . . 507 37.3. Minden elit hatalmának korlátozása 511 37.4. A távoli jövő optimális képe 512 HIVATKOZOTT IRODALOM 517 Zusammenfassung 613