A megujhodott Mongólia (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára)

A megujhodott Mongolia Szállnak a legendák. Északon és délen két hatalmas birodalom. Közöttük riasztó némasággal a kővé és homokká dermedt tenger: a Gobi-sivatag. Partjain Oroszország és Kína, két világ - a fehérek és a sárgák. Titkok ködében folyik a harc már századok óta a két nép között a Góbiért, ahol fűszál se terem - a sivatagért, a nappal tüzesen izzó, éjszaka pedig csontfagyasztó kövekért, homokért. Mindez - miért? Ez is misztikum? Dehogy. Reális és világos hatalmi kérdés. Mert akié a Gobi, azé a biztonság Ázsia közepén. A Gobi homokján, kövein semmi se terem, a Gobi veszélyes és kérlelhetetlen ellenség - nos, éppen ezért kell a Gobi. . . Mert aki a homoktenger túlsó partján fészkelte meg magát, az az úr a sivatag másik oldalán is. Hiszen átjutni a sivatagon támadó csapatokkal, fegyverekkel és hadseregnyi élelmiszerrel szinte lehetetlen. De aki őrt áll a szörnyű tenger túlsó partján, az könnyen védheti a mögöttes részeket. Ezért akarta mindig Kína a sivatag északi határát, Oroszország pedig a délit. Ezért a soha nem nyugvó harc közöttük évszázadok óta. És újabban már beleszólt az évszázados harcba - Japán is. A két, illetve már három birodalom sokszor nyílt, de állandó titkos harcának színterén, a Gobi északi partján merednek ég felé a Szent Hegy, a Bogdo Ul több mint háromezer méteres gerincei. érintetlenül