A meteorológia és éghajlattan elemei

ELŐSZÓ Ezen a helyen hálás köszönetemet fejezem ki a m. kir. földmivelésügyi minisztérium erdészeti főosztályának, mert a munka csak a főosztály anyagi támogatásával jelenhetett meg. Továbbá hálás köszönetemet fejezem ki az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóságának azért, hogy a legnagyobb készséggel kliséket bocsátott rendelkezésemre. Sopron, 1929. junius havában. Vági István. Vissza TARTALOM Bevezetés 5 I. Rész. Az atmoszféra 7-13 Az atmoszféra N, O és CO2 forrásairól 13-14 Az atmoszféra hőenergiaforrásairól 14-16 Az éghajlati elemek. Az éghajlati elemek és azok észlelési adatainak feldolgozása 16-18 A hőmérséklet mint éghajlati elem 18-28 Az atmoszféra felmelegedéséről 28-48 A hőmérséklet földrajzi elosztása 48-51 Izotermák 51-58 Az erdő hatása a hőmérsékletre 58-60 A talajfelszíni hőmérséklet viszonyairól, ha nem erdő, hanem füvek, bokrok, vagy gabonanemüek boritják a talajt 60-61 A talajt boritó növényzet hőmérsékletéről 61-62 A szilárd földkéreg felmelegedése és lehülése 62-68 Vizesfelületek felmelegedése és lehülése 68-69 A légnyomás mint éghajlattani elem 69-83 A vizpára mint éghajlattani elem: A párolgás (párolgás napi és évi menete 84., atmométerek 85., abszolút- és relativnedvesség 86. oldal. Hygrometria (Dániel-hygrométer, Hajhygrométerek, Saussure-hygrométer 89-90. Lambrecht-polyméter, psychrométer 91-94, A vizpáratartalom változása a magassággal 94. A páratartalom napi, évi és földrajzi változása 94-96. A relatív nedvesség és páranyomás évi menete földrajzi elosztása 96-97. A talajhoz közel álló levegőrétegek páratartalmáról 97. Az erdei levegő páratartalmáról 98. oldal. A levegőben végbemenő kondenzációs jelenségekről. 1. Hőkisugárzás által és meleg levegőrétegeknek hideg tárgyakkal való érintkezésével 99. 2, A levegő lehűlése adiabás kitágulással 100. 3. A vizpárának kondenzációja hideg és meleg levegőrétegek keverődése folytán. 102. oldal A hydrometeórok, A harmat 102. A dér, a májusi fagyok megjósolása és a velük szemben való védekezés 104. oldal. A vizpára lecsapódásának első fázisáról 110. A köd 112. oldal. A vizpára kondenzációs termékeiről, amelyek a magasban keletkeznek. A felhők 114-125. A borulat 125-129. A napfény 129-133. Az eső 133-156. oldal. Az erdő és a csapadék 157-159. oldal. Az atmoszféra mozgásáról. A szelek 159-168. oldal. A szelek keletkezésének okairól 168-175. oldal. A konvekciós elmélet alkalmazása egyes különleges szelek képződésének magyarázásánál (tengerparti, hegyvidéki, monszuni szelek 176-178. A föld nagy szélrendszeréről. A passzátok 178-180. oldal. A barometrikus minimumok és maximumok 180-194. oldal. Depressziók által előidézett szelekről. (Föhn, bóra, scirokko, nemere, kosava, harmatan) 194-197. oldal. Atmoszférái zavarok a forró égöv alatt. A tropikus ciklonok (taifunok, hurrikánok) 197-200. oldal. A levegő villamosságáról 201-203. oldal. Az atmoszférikus zavarokról, melyek villamos jelenségekkel lépnek fel (zivatarok, jégverés, trombák, tornádók, viztölcsérek) 203-216. oldal A légkör fényjelenségeiről 216-217. oldal. Az időjárás 217-224. oldal. A szinoptikus időjelzés és a tudományos időjóslás 224-237. oldal. A helyi időprognozis 237-240 oldal. II. Rész. Az éghajlatról általában. Szoláris, szárazföldi, óceáni, sivatagi, erdei, hegyvidéki éghajlat 241-245. oldal Az éghajlati övek osztályozása 245-247. oldal. A Köppen-féle meteorológiai klimaosztályozás 248-255. oldal. A kontinensek éghajlatának ismertetése a Köppen-féle osztályozás alapján Ázsia 255-257 Európa 258-260 Magyarország éghajlata 260-263 Afrika 264-268 Amerika 268 Ausztrália 273 Az éghajlat hatása a termőtalajok kialakulására, a növényvilágra, az állatvilágra és az emberiségre 274-281 A barometrikus hőmérsékleti reduktiós táblázat 272 Tengerszini reduktiós táblázat 283