A meztelen istennő és a vak jövendőmondó

Teiresziász vadászfiú - Kharikló nimfa gyermeke - nemcsak ruhátlanul látja Pallas Athénát (ami mitológiai ismereteink szerint Zeusz parancsára amúgy is megvakítással büntetendő cselekmény), hanem szeretkezik is az istennővel. Zeusz lánya távolról sem haragszik a halandó merészségéért: Inkább provokálja azt. Elvégre az istennő is "nőből" van: előnye "mindössze" annyi, hogy változatlanul szűz marad. De Athéna nemcsak szűz, hanem bölcs is. Végrehajtja Zeusz parancsát, ám szeretőjét sem sújtja, hanem ajándékozza. Teiresziász a "vakság" adományát kapja az istennőtől. Nem valódi vakság ez, hanem a lényeglátás képessége. Olyan tulajdonság, mely alkalmassá teszi a kiválasztottat a jóstudományra, jövőbe látásra. Devecseri Gábor játékos, filozofikus részletelemekkel színezett könyvecskéje tulajdonképpen a szerelemről, a testi szerelem gyönyörűségéről és teljességéről szól. Játék az egész? Vagy van valami eszmei mondanivaló is? Ha igen, csak egy lehet: aki szereti az életet, a szerelmet - nemcsak szereti, hanem éli is, gyakorolja is -, emberibb, bölcsebb, egyensúlyozottabb.