A modern művészet és irodalom eredete

ELŐSZÓ Mióta megjelent A. művészettörténet filozófiája című művem (1958), ismételten figyelmeztettek rá, hogy e könyv nem meríti ki fő problémáját, a konvenció szerepét a művészetben - amire magam mutattam rá elsőként -; kívánatos lenne tehát az idevágó fejtegetések fonalát újra felvenni, s amennyire lehet, végigvinni. Most ezt az állítólagos adósságomat szeretném törleszteni, ámbár tartok tőle: a várakozásnak megint nem tehetek maradéktalanul eleget. Jelen vizsgálódásaink tárgya, a manierizmus korszaka ugyanis a lehető legszemélytelenebb, legmerevebb, leggépiesebb konvenciók kora, ám a konvencionalitás csupán egyik aspektusa művészetének, mely egykaptafára gyártott termékek özöne mellett roppant eredeti, sajátos és merész szellemi alkotásokat mutat fel. A manierizmust semmiképp nem nevezhetjük egyszerűen a konvenciók korszakának. Az alább következő fejtegetések tehát nem kizárólag a jelenség körül forognak, s mivel lényegüket tekintve egy történeti probléma megoldására irányulnak, a konvencionalitásnak, e szívósan visszatérő tendenciának módszeres és kimerítő felderítése szükségképpen nem férhet meg kereteik között, legalábbis nem a maga teljességében. Jelen munka tárgya és célja lehetővé tette, sőt, megkövetelte, hogy legutóbb megjelent művem filozófiai kérdésfeltevéseitől és megoldási kísérleteitől azt megelőző munkámnak, A művészet és irodalom társadalomtörténetének (1953) leíró módszeréhez térjek vissza, és a jelenségek bemutatása során a történeti fejlődés sodrával vitessem magam. A konvenciók keletkezésének társadalmi és lélektani feltételeit, a bensőségnek az alkotó egyéntől különvált, szilárd formává történő megmerevedését, az emberi viszonylatok elszemélytelenedését és eldologiasodását, valamint az ember elidegenedését önmagától csupán mellesleg érintettük vizsgálódásaink során. Vissza TARTALOM Előszó 5 A manierizmus elmélete A manierizmus fogalma A manierizmus újrafelfedezése és átértékelése 13 A klasszikus stílusok rövid élettartalma 15 A reneszánsz válság 17 Kísérlet a manierizmus meghatározására 23 A matierizmus egysége 30 A reneszánsz felbomlása Az antiklasszicizmus 38 Az antirealizmus 44 A modern ember születése 48 Manierizmus vagy manierizmusok? 55 A manierizmus bírálatáról 59 A természettudományos világnézet létrejötte A kopernikuszi fordulat 64 Kepler nyolc perce 66 A hullámzó-változó Én 69 A feje tetejére állított világ 72 A gazdaság és a társadalom átalakulása A modern kapitalizmus létrejötte 75 A finánctőke világuralma 79 A gazdasági válság Itáliában 81 A vallási mozgalmak A predestináció tana 86 A parasztháború 89 Protestanizmus és kapitalizmus 92 Reformáció és ellenreformáció 95 A tridenti zsinat 100 A katolikus reformmozgalom 105 A politika autonómiája Machiavelli kopernikuszi tette 108 A kettős erkölcs 110 A politikai realizmus elmélete 113 Az ideológia-fogalma 118 A "kettős erkölcs" és a tragédia 121 Az elidegenedés fogalma Az elidegenedés marxista fogalma 123 Elidegenedés a társadalomtól 127 Az intézményesedés folyamata 133 A művészet az elidegenedés világában 137 A nárcizmus mint az elidegenedés pszichológiája Társadalomtudomány és lélektan 149 Én-szeretet és én-szemlélet 152 A nárcisztikus alkat 156 Tragédia és humor A tragédia antik és modern fogalma 169 A középkor és a tragédia 173 A modern tragédia születése 176 A humor felfedezése 180 A manierizmus története Az itáliai manierizmus vázlatos története Előzetes megjegyzések 187 A manierizmus előjelei és előfutárai - Manierizmus és barokk A reneszánsz virágkorának fejtett manierizmusa 196 Raffaelo és iskolája - Michelangelo és követői - Andrea del Sarto és Corregio A manieristák első nemzedéke 226 Első szakasz: Pontormo - Rosso Fiorentino - Beccafumi Második szakasz: Bronzino - Parmigianino Érett és késői manierizmus 257 Vasari akademizmusa - Salviati - A római-firenzei - A római-firenzei monumentál-stílus - A Studiolo-kör Az emiliai-bolognai csoport: Primaticci - Niccolo dell'Abbate - Pellegrino Tibaldi - Lelio Orsi A velencei manierizmus: Az előfutárok - Tintoretto - Jacopo Bassano - Paolo Veronese A kései manierizmus: A Zuccariak és körül - Barocci - Az utolsó manieristák - Manierizmus, barokk és klasszicizmus Jegyzetek a manierizmus Itálián kívüli történetéhez A manierizmus Franciaországban 297 A fontainebleau-i iskola - A szobrászok - Jecques Bellange és Jacques Callot A németalföldi és az "újabb" nemzetközi manierizmus 302 Az 1520-as antwerpeni manieristák - Brueghel - A haarlemi és az utrechti iskola és az újabb nemzetközi manierizmus Spanyolország Greco és a beteljesült manierizmus 318 Manierista stíluselvek a képzőművészetben és az irodalomban Manierizmus és barokk az irodalomtörténetben 335 Átvihetőik-e a képzőművészeti stílusfogalmak az irodalomra? Tér és manierista építészet 342 A nyelv mint konstitutív forma 351 A metafora - A metaforizmus - A "concetto" A manierizmus fő képviselői Nyugat-Európa irodalmában Itália 374 A petrarkizmus - Michelangelo - Tasso - Marino Spanyolország 383 Góngor - Cervantes - Calderón Franciaország 406 Montaigne - Maurice de Sceve - Ronsard - Robert Garnier - Jean de Sponde és a későbbi lírikusok - Malherbe - A klassziciszmus: Racine Anglia 423 Marlowe - Shakespeare - A metafizikus költők Manierizmus és a modern művészet Bevezetés 445 Szakaszosság és tipológia - Korunk kultúrválsága és a reneszánsz Baudelaire és az esztéticizmus 448 Baudelaire és a romantika - Az esztéticizmus - Vie factice - A századvéi dekadencia Mallarmé és a szimbolizmus 459 Mallarmé és az impresszionizmus - A poésie pure - Egy jelbeszéd eszméje - A művészet titka - Mallarmé metaforizmusa A szürrealizmus 467 Szürrealizmus és pszichoanalízis - "Terroristák" és "retorikusok" - Picasso - A "mögöttes valóság" - A lélektani regény megszűnte - A film tér- és idő fogalma - A montázs elve Proust és Kafka 480 A prousti metaforika - Az új időfogalom - Proust nárcizmusa - Az elidegenedés Proustnál és Kafkánál - Ateizmusuk - Kafka bürokrácia-képe - Az álom - Jelkép, allegória, parabola és metafora Jegyzet 497 Névmutató 507