A művészettörténet filozófiája

A magyar származású nemzetközi hírű tudós már nem ismeretlen a magyar olvasók körében. A művészet és irodalom társadalomtörténete című alapvető kézikönyv nagy sikert aratott; most készül második kiadása. A hazatelepedése után nemrég elhunyt neves művészetszociológusnak valamennyi művét közreadjuk egy életműsorozat keretében. A művészettörténet filozófiája című kötetben Hauser Arnold a művészettörténet-írás elméleti és módszertani problémáit vizsgálja. Fontos és nagyhatású polgári, idealista és szellemtörténész művészetteoretikusok nézeteit teszi kritikai vizsgálat tárgyává. A kötet bevezető tanulmányában tömören és frappánsan összefoglalja a művészetszociológia céljait és határait. Nagy fejezet foglalkozik a művészet pszichoanalitikus szemléletének bírálatával. Igen érdekes a könyvnek a népművészet és a népszerű művészet problémáival foglalkozó része. Hauser Arnold műve minden bizonnyal az elméleti könyvkiadás jelentős eseménye lesz. TARTALOM Bevezetés: A művészetszociológia céljai és határai 5 A szociológia alapproblémája: Az ideológia fogalma a művészettörténetben 19 Megjegyzések a pszichológiai módszerhez: Pszichoanalízis és művészet 36 Szublimálás és szimbolizálás 36 A romantika és a realitás elvesztése 46 A művészet mint pótkielégülés 54 A pszichologizmus és a szellemi alkotások autonómiája 60 Pszichoanalízis, szociológia és történelem 65 A pszichoanalitikus művészetelméleti határai 71 Művészet, tudattalan, betegség és álom 74 A művészet képeinek kétértelműsége 84 Pszichoanalízis és művészettörténet 88 A művészet rombol és újjáteremt 92 A művészet történetfilozófiája: "Nevek nélküli művészettörténet" 98 Wölfflin és a historizmus 98 Művészettörténeti "alapfogalmak", művészettörténeti fogalomképzés 115 Érvényesség és immanencia 138 Történeti szükségszerűség és egyéni szabadság 156 Stílus és stílusváltás 172 Megértés és félreértés 196 A szociológiai szempont 210 A művészettörténet műveltségi rétegek szerint: Népművészet és népszerű művészet 231 A nép, a tömegek és a műveltek művészete 231 Népművészet, paraszti művészet, vidéki művészet 235 A recepció- és a produkcióelmélet 243 Improvizálás és sematizálás 248 A népművészet kezdetei 253 A népköltészet történetéről 261 A népművészet virágkora és vége 269 A népszerű művészet fogalma: szabványosodás és kommerszé válás 273 Menekülés a valóságtól 282 A népszerű művészet kezdetei 287 A modern polgárság népszerű művészete 291 A film 294 A művészettörténet dialektikájáról: A konvenciók kialakulása és változása 302 A művészet nyelve 303 A műalkotás inkoherenciája 308 Érzések és konvenciók 314 A színház konvenciói 317 A film nyelvtanáról 323 A természethűség fikciói a képzőművészetben 326 Spontaneitás és konvenció 331 Irodalom 337