A nemzet színpadra állításai - A magyar nemzetiszínház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig

A könyv középpontjában a múlt és a jelen nemzetiszínház-elképzeléseinek az értelmezése áll. Az egyes fejezetek egyrészt arról tudósítanak, hogyan reprezentálódhat egy virtuális közösség, azaz egy nemzet egy valódi színházban, különböző történeti kontextusokban a 19. század első felétől napjainkig. Másrészt pedig arról, hogy egy virtuális közösség, azaz egy nemzet hogyan reprezentálódhat egy olyan virtuális színházban, amelynek léte gyakran szinte teljesen független az adott korszak valódi Nemzeti Színházától. Mindkét területen azt kerestem, milyen aggályokat, lehetőségeket, fantazmagóriákat és elképzeléseket állítottak valós és virtuális színpadra. A Nemzeti Színház létrehozásáról, megnyitó előadásáról, különböző épületeinek elhelyezéséről, fontosabb és kevésbé fontosnak tűnő előadásairól szóló viták vizsgálata közben egyrészt azt kutattam, hogy egy nemzet színházban való reprezentálásának elképzelése a magyar köztudatban hogyan manifesztálódott; másrészt pedig azt, hogy milyen kapcsolatban állt a hatalommal, a különböző társadalmi csoportok elképzeléseivel, a nemzeti identitással és a (kulturális) legitimációval. A könyv tehát arra a felfogásra épül, hogy kik, hol, mikor és hogyan képzelték, illetve képzelik el a nemzet színházát, legyen az a valós Nemzeti Színház vagy éppen a virtuális nemzeti színház. Imre Zoltán az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója és a Természetes Vészek Kollektíva (www.artdisasters.com) dramaturgja. Fontosabb munkái: Színház és teatralitás - Néhány kortárs lehetőség (2003); Átvilágítás: A magyar színház európai kontextusban (szerkesztő, szerző, 2004); Színház és szociológia határán (társszerkesztő, szerző, 2005); Alternatív színháztörténetek - Alternatívok és alternatívák (szerkesztő, szerző, 2008); A színház színpadra állításai - elméletek, történetek, alternatívák (2009); Szigorúan bizalmas - Dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez (társszerkesztő, 2010); valamint számos magyar és angol nyelvű elméleti és történeti tanulmány a magyar és az európai színházról.