A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai

A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai AZ OXFORDBAN 1922. AUGUSZTUS 16. ÉS 21. KÖZÖTT TARTOTT 9 ELŐADÁS - WALDORF SOROZAT TARTALOM Első előadás - Oxford, 1922. augusztus 16. A nevelés szellemi alapjai I. Bevezetés A Waldorf-pedagógia jellege: a szellemi megismerésből és a szellemi cselekvésből származik A gyermek életszakaszai A gyermek mint érzékelő szerv Utánzás Fogváltás Krízis a kilencedik év körül Autoritás és követés A nemi érés A saját vélemény kialakulása A képszerűség, mint a tanítás előfeltétele az ítélkezésre képes korban Második előadás - 1922. augusztus 17. A nevelés szellemi alapjai II. A szellem, a lélek és az intellektus jellemzése A szellem, a teremtő princípium felismerhető a növekvő gyermekben Az intellektus tükörkép-jellege A szellemi tapasztalás történelmi útjai A jóga: a teremtő szellem átélése a lélegzésben Bensőséges kapcsolat a gondolkodás és a légzés között A modern megismerési út: az üresség, a puszta gondolati kép átélése A természettel való együttélés, a külvilág dolgaiban való alámerülés, a reális imaginációhoz vezet Harmadik előadás - 1922. augusztus 18. A nevelés szellemi alapjai III. A spirituális megismerés másik útja, az aszkézis Átalakulása a modern szellemtudományban Az emberi organizmus hármas tagozódásának eszméje A gondolkodás, érzés, és akarat kapcsolata az idegrendszerrel, a ritmikus rendszerrel és az anyagcsere-végtagrendszerrel Negyedik előadás - 1922. augusztus 19. A kisgyermek nevelése és a nevelő alapérzése A három rendszer ritmikai különbségei Az ideg-érzékszervi rendszer elsődlegessége a kisgyermeknél A gyermek, mint érzékszerv Utánzás Szoktatás A nevelő érzületének hatása A fogváltás Az átöröklés magyarázata A ritmikus rendszer előtérbe kerülése a fogváltás után A tanítás művészi kialakítása Morális nevelés példaképek útján Kész erkölcsi parancsok és a morális erő képzése Alázat a gyermek előtt, hála és szeretet a gyermek iránt és hivatástudat, mint nevelői alapérzés: a három aranyszabály Külön előadás - 1922. augusztus 20. Az érzékfeletti világok kutatása Intellektuális és szellemi megismerés A meditáció lényege Imagináció, inspiráció és intuíció Gyakorlatok a magasabb megismerési fokozatok kialakítására Ötödik előadás - 1922. augusztus 21. A fiatal gyermek nevelése. A tanár mint a nevelés művészet I. Írás és olvasás az akarati és képszerű elemből A tanító szabadsága A gyermek a kilencedik évben Rudolf Steiner, mint nevelő A tanítás előkészítése és gazdaságossága Növénytan Állattan Az emlékezet túlterhelése és a betegségre való hajlam A szemléltető oktatásban a gyermek annyit vesz fel magába, amennyit el tud viselni a magasabb osztályokban is Számtantanítás Összefüggése a moralitással Hatodik előadás - 1922. augusztus 22. A fiatal gyermek nevelése. A tanár mint a nevelés művésze II. A tizenkettedik életév Ásványtani és fizikai oktatás Okság a történelemben A tanár mint nevelő-művész Humor A gyermek művészi, individuális megközelítése A melankólikus, flegmatikus, szangvinikus és kolerikus gyermek Az osztályfoglalkozás Példa egy művészi foglalkozásra Gyermekek akadozó, illetve átszivárgó képzetekkel Kezelésük festés és a tornatanítás útján Hetedik előadás - 1922. augusztus 23. A Waldorf-iskola mint szervezet Az organizáció és az organizmus közti különbség A Waldorf-iskola mint egységes iskola Szükségszerű kompromisszum a nevelési eszmék és a jelenkor követelményei között A tanári értekezlet lényege és feladata A haszontalan gyermek A szakaszos (epochális) tanítás Gazdaságosság a felejtés kiegyenlítésére Idegen nyelvek oktatása Az óraterv kialakítása Kézügyességi és kézimunka-oktatás A színek átélése és a festés oktatása Nyolcadik előadás - 1922. augusztus 24. Fizikai és morális nevelés A fizikai nevelés alapvonásai A gyermeki játék és összefüggései az egészséggel Példák a patológikus melankólia és szangvinikum kezelésére Egészségi zavarok a pubertás korában, ezek összefüggései és kezelésük módja Osztályzatok és emlékeztető szövegek Kisegítő osztály A morális nevelés alapvonalai Vallásos nevelés A Waldorf-iskola nem világnézeti, hanem módszertani iskola Az euritmia és az euritmia-figurák Kilencedik előadás - 1922. augusztus 25. Nevelés az érési időszakban, és a tanárok működési feltételei Testi, lelki és szellemi átalakulás a lányoknál és fiúknál A tanári elfogulatlanság az emberi természet változásaival szemben A tanárnak a világot ismerő embernek kell lennie Az intellektuális gondolkodás fiziológiai szempontjai, kiválasztódási folyamat Kész ítéletek átvétele, vagy eleven ítéletalkotás Hatása a fiziológiára A pubertáskori nehézségek okai Zárszó Az igazi nevelés és oktatás egy átfogó világnézetből fakad Az antropozófia nem fanatizmusra, hanem egyetemességre törekszik Az érzületi atmoszféra, mint a nevelés háttere