A névtelen katona

Székelyudvarhelyt járva a neves erdélyi magyar író egy ház sarkánál régi, megviselt fakeresztet pillantott meg, amelyről kiderült, hogy - a rajta lévő kopott pléhtáblácska tanúsága szerint - "Elhunyt katonáink emlékére" 1945-ben állították. Amikor szóba elegyedett a ház tulajdonosával, kitűnt, hogy a fakeresztet az ő édesapja állította a krími fogolytáborban elhunyt fia emlékére. A másik fiú sem kerülhette ki a háborút, ő is kivette belőle a részét, de ép bőrrel tért haza. ; A szerző számára ez a "háborús emlékmű", a kétszeresen elvesztett háború jelképe, és saját édesapjának sorsát juttatja eszébe. Szabó Mózes Kurta - az édesapa - kőfaragó-tanulóként kezdte (iskolája az 1916-os román betörés elől menekülve Budapesten kötött ki), majd a világháború negyedik évében bevonulva az olasz frontra került, ahonnan fejsérülése miatt térhetett korábban haza. Faluja, amely addig Magyarország délkeleti határához közel feküdt, Trianon után Románia közepére került. Kurta Szabó Mózesnek új foglalkozás után kellett néznie: előbb szolgalegényként dolgozott módosabb gazdáknál, majd önállósította magát, s szorgalma révén tisztességgel meg tudott élni, sőt fiát, a szerzőt taníttatni is tudta. Minderről, meg a székelység 1918 utáni sorsának alakulásáról is tudomást szerezhetünk a könyvből, amely a továbbiakban az apa utólag meglelt feljegyzései alapján részletesen tudósít arról a "hadi körútról", amelyet az édesapa a Horthy-hadsereg határőrségének katonájaként a második világháború során lerótt. Kilenc hónapig volt távol, ezalatt az akkori Magyarország legkeletibb határától a legnyugatibb határvonalig vándorolt egységével. A német határon tették le a fegyvert, az oroszok futni hagyták őket, így azután zárt alakulatként tértek vissza Székelyföldre. A könyv ezt a "hadiutat" írja le részletesen, elsősorban az apa dátumokat és helyszíneket is pontosan rögzítő naplója alapján. Az első személyben előadott, szélesen hömpölygő, a históriai esszé irányába haladó történet kitér a szerző és családja többi tagjának életútjára, a székelység sanyarú sorsára. A dokumentumfotókkal illusztrált A névtelen katona ilyen módon akarva-akaratlanul a székely sors szimbólumává válik. - Erdély múltja iránt érdeklődő olvasókra számító kötet.