A nyomdászkongresszusok 55 árnyalata 1868-2018

Újabb nyomdászattörténeti kötettel jelentkezik a nyomdászból lett újságíró, volt szakszervezeti vezető, Persovits József. A szerző ezúttal arra vállalkozott, hogy a hazai nyomdászkongresszusok történetét mutassa be, a kezdetektől napjainkig (1874 és 2018 között összesen ötvenöt kongresszusra került sor, erre utal a némiképp ironikus kötetcím is). Az első fejezet az előzményeket taglalja: az első, 1848-ban elfogadott nyomdászati árszabályt, a Heckenast Gusztáv vezette Pest-Budai Könyvnyomdászok Viatikum-, Beteg- és Segélyező Egyesületének létrehozását (szintén a forradalom évében), az 1860. június 24-i első János-ünnepélyt (mely ünnepi seregszemlét azóta minden évben megrendezik a magyarországi nyomdász-érdekképviseletek), s a Pest-Budai Könyvnyomdászok Önképző Egyletének 1866. évi megalakulását. Ezt követi, nagyobb történelmi korszakokra osztva a nyomdászkongresszusok főbb történéseinek és az elfogadott határozatoknak a bemutatása. A szerző a közös osztrák-magyar tanácskozásoktól az 1874-es önállósodáson, a szakegyesületi időszakon (1895-1918), a forradalmak, majd a két világháború közötti időszak találkozóin, az 1948-as egyesülési kongresszuson, az 1956-os történéseken, a Kádár-korszakon és a rendszerváltás évein, valamint a 2003. évi jubileumi (50.) kongresszuson át a 2018. május 29-én, Agárdon megrendezett legutóbbi szakmai találkozóig ismerteti a kongresszusokat. A szöveget számos fekete-fehér fotó és dokumentumok fakszimiléi kísérik. A kiadványt a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének (NYDSZ) jelenleg hatályos alapszabálya, az NYDSZ-díjasok listája, valamint irodalomjegyzék zárja. Elsősorban szakkönyvtárak anyaga.