A nyugati filozófia története (a politikai és társadalmi körülményekkel összefüggésben, a legkorábbi időktől napjainkig)

Mindenekelőtt néhány szó mentegetőzés és magyarázat szükségeltetik, hogy a jelen könyv ne kapjon szigorúbb kritikát, mint amilyet kétségkívül megérdemel. A mentegetőzés az egyes iskolák, ill. filozófusok szakértőit illeti. Talán Leibniz kivételével, az általam tárgyalt filozófusok mindegyikét mások jobban ismerik nálamnál. De ha egyáltalán szükség van átfogó tanulmányok írására, akkor - mivel nem vagyunk halhatatlanok - az ilyen jellegű könyvek írói óhatatlanul kevesebbet időzhetnek egy-egy részkérdésnél, mint azok a kutatók, akik csak egyetlen gondolkodóra vagy rövidebb korszakra összpontosítanak. A megalkuvást nem ismerő tudományos szigor ebből nyilván arra következtet, hogy egyáltalán nem szabad átfogó tanulmányt írni, vagy ha igen, akkor annak több szerző által írt monográfiákból kell állnia. Ez utóbbi esetben azonban valami mindig elsikkad. Ha létezik egység a történelem menetében, ha van belső kapcsolat az előzmények és a későbbi történések között, akkor ezek kifejtéséhez az egyes korszakoknak szükségképpen egy ember gondolkodásában kell összpontosulniuk. A Rousseau-kutató esetleg nehezen boldogul kutatása tárgya és a Platón- vagy Plutarkhosz-korabeli Spárta összefüggéseivel, a Spárta történetével foglalkozóban aligha tudatosul a hobbesi, fichtei vagy lenini filozófiával való kapcsolat. A jelen mű egyik fő célkitűzése éppen az, hogy rámutasson az ilyen összefüggésekre, s ezt valóban csak átfogó tanulmány képes megtenni. Számos filozófiatörténet létezik, de tudomásom szerint egyetlen másik sem íródott ilyen céllal. TARTALOM Előszó 9 Bevezetés 11 Az ókori filozófia A Szókratész előtti filozófusok 23 A görög civilizáció kibontakozása 23 A milétoszi iskola 40 Püthagorász 44 Hérakleitosz 52 Parmenidész 61 Empedoklész 65 Athén kulturális szerepe 70 Anaxagorász 73 Az atomisták 75 Prótagorász 83 Szókratész, Platón és Arisztotelész 89 Szókratész 89 Spárta hatása 98 Platón nézeteinek forrásai 107 Platón utópiája 110 Az ideatan 119 A lélek halhatatlanságának platóni tana 129 Platón kozmogóniája 138 A tudás és érzékelés Platónnál 143 Arisztotelész metafizikája 151 Arisztotelész etikája 162 Arisztotelész politikája 172 Arisztotelész logikája 181 Arisztotelész fizikája 187 A korai görög matematika és asztronómia 191 Az Arisztotelész utáni ókori filozófia 199 A hellénisztikus világ 199 A cinikusok és szkeptikusok 208 Az epikureusok 217 A sztoicizmus 226 A Római Birodalom és a kultúra viszonya 241 Plótinosz 252 A katolikus filozófia Bevezetés 265 Az egyházatyák 271 A zsidó vallás fejlődése 271 A kereszténység az első négy évszázadban 283 Az egyház három doktora 291 Szent Ágoston filozófiája és teológiája 304 Az ötödik és hatodik század 315 Szent Benedek és Nagy Szent Gergely 322 A skolasztikusok 331 A pápaság a sötét korban 331 Johannes Scotus 341 A 11. sz. egyházi reformja 346 A mohamedán kultúra és filozófia 355 A tizenkettedik század 362 A tizenharmadik század 372 Aquinói Szent Tamás 380 A ferences skolasztikusok 389 A pápaság hanyatlása 399 Az újkori filozófia A reneszánsztól Hume-ig 411 Általános jellemzők 411 Az itáliai reneszánsz 415 Machiavelli 422 Erasmus és Morus Tamás 429 A reformáció és az ellenreformáció 438 A természettudomány felemelkedése 441 Francis Bacon 453 Hobbes Leviathánja 457 Descartges 466 Spinoza 475 Leibniz 485 A filozófiai liberalizmus 497 Locke ismeretelmélete 503 Locke politikai filozüófiája 514 Locke hatása 532 Berkeley 537 Hume 547 Rousseau-tól napjainkig 559 A romantikus mozgalom 559 Rousseau 566 Kant 579 Eszmeáramlatok a 19. században 592 Hegel 600 Byron 613 Schopenhauer 618 Nietzsche 623 Az utilitáriusok 633 Marx Károly 640 Bergson 647 William James 662 John Dewey 668 A logikai analízis filozófiája 676 Jegyzetek 683 Névmutató 705 Utószó 719