A nyugati kapu

A Simeon család című, nagysikerű regénysorozat negyedik, önálló kötete A nyugati kapu, melyben a Simeonok újabb nemzedéke, a három fiútestvér, Tamás, István és Gábor lépnek a regény homlokterébe. Hogyan próbál megállni a maga lábán az életben a felnövekvő Simeon generáció? Három élet, három felelet: közülük a Tamásé a legszínesebb, legérdekesebb, akit a regény elején mint teológusnövendéket ismerünk meg, s a regény utolsó lapjain mint a bécsi munkásfelkelés barrikádjain harcoló hőstől búcsúzunk el tőle. István megpróbálja gazdaságilag rendbehozni a Simeon-gazdaságot, Gábor viszont felkerül Pestre, kinek nyomorgással, hólapátolással, alkalmi munkák vállalásával telő jogászéveit egy romantikus-szép szerelem teszi boldoggá. A regény, melyben hármójuk életútját festi az író, a nagy gazdasági válság éveiben játszódik, 1931 és 1934 között, a hírhedt biatorbágyi hídrobbantásról a bécsi munkásfelkelésig, a régi családi keretek végső széthullásának a folyamatát ábrázolja a kritikai realista regény hagyományos eszközeivel, rendkívül színes, bonyodalmas, feszült és sokágú cselekmény kíséretében.