ELŐSZÓ
Csak bele kell tekinteni a kötet tartalomjegyzékébe meg a névmutatóba, hogy elénk táruljon a polgári Magyarország megteremtéséért folyó küzdelem történelmi értelme, hogy lássuk a megvalósulás erősödő és bővülő folyamát. A közélet, a tudomány és a művészetek kiemelkedő személyiségei álltak csatasorba, hogy a közös gondolkozás és cselekvés sokféle formájában vigyék át az ügyet - a polgári értékek megvalósításának hitét - a túlsó partra. Evégből egyéves előkészítő munka eredményeként, kilenc társadalmi szervezet és 115 magánszemély akaratából 1996. február 25-én Budapesten megalakult a Magyar Polgári Együttműködés. Az alapítók felismerték - mint azóta megszámlálhatatlanul sokan mások is hogy a társadalom nem volt felkészülve a nagy átalakulás nehézségeire; hogy súlyos gondok tornyosultak fölénk általában és személyesen is; hogy ezeket a balliberális kormány antiszociális politikája még tovább súlyosbította, a társadalmat a kettészakítottság, az elszegényedésnek és biztonság sokféle hiányának félelmébe taszította; hogy a sok nehézség meghaladása és a polgári életviszonyok megteremtése türelmes, hosszú távú gondolati és cselekvési stratégia kiépítését és megvalósítását igényli. Ehhez a nemzeti elkötelezettség, a nemzeti liberalizmus és az európai kereszténydemokrácia értékrendjének hármas egységében meg kellett fogalmazni a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet megannyi kérdésére az etikus cselekvés jó válaszait. Ebben a helyzetben nagy szerepük volt a civil szerveződéseknek, köztük különösen a Magyar Polgári Együttműködésnek. Az egyesület kezdte újjászőni a polgári életforma és felelősség szakadt szövetét. Növelte a közéleti kultúra közösség- és társadalomformáló erejét, a tulajdon és a tudástőke felhajtóerejét. Konferenciákkal, vitaülésekkel, nemzeti ünnepek méltó ünneplésével, tévé- és sajtószereplésekkel, kiadványokkal, könyvekkel, kiváló előadók és nagy művészek közreműködésével. Pesten és vidéken ezrek számára, a tévé útján milliók számára felemelő élmények erejével tudtunk fontos kérdéseket végiggondolni. Mindez része annak a gondolat- és élményanyagnak, amivel valamennyien hozzájárultunk helyzetünk, országunk és saját magunk jobbításához, az általános és politikai kultúra gazdagításához. Elősegítettük, hogy az emberek ne csak elszenvedjék a gondok sokaságát, hanem lépjenek ki magánnehézségeik világából, és együtt gondolkodjanak a dolgok megoldásán, együtt cselekedjünk az egyéni és közös sors szebbé tételéért. Mert fontos dolgunk a társadalom minél szélesebb rétegeinek lelki, kulturális, etikai, közéleti és politikai újjáépítése. Vissza
TARTALOM
Mádl Ferenc: Előszó 7
Polgári Gondola(t) I. (1995. szeptember 25.) 9
A polgári egyesületek szervezése (1995. december 8.) 15
A Magyar Polgári Együttműködés megalakulása (1996. február 25.) 20
A magyar oktatás holnapjáért (Konferencia, 1996. május 4.) 28
A honfoglalás diákszemmel (Díjkiosztás, 1996. augusztus 20.) 74
Polgári Gondola(t) II. (1996. szeptember 29.) 76
1956-1996 (Ünnepi közgyűlés, 1996. október 20.) 77
Rendet, de a szabadság rendjét! (Nyilatkozat, 1996. november 20.) 86
A katolikus püspöki kar körlevele és a Fidesz vitairata (Konferencia, 1996. december 7.) 88
Kultúránk esélyei (Ünnepi ülés, 1996. január 25.) 129
,,Alkotó ember, emelkedő nemzet" (Konferencia, 1997. február 8.) 138
1997. március 15. (Budai Vár) 175
Paloznak, 1997. április 30. 178
Erkölcs és társadalom (Konferencia, 1997. május 3.) 184
Szent István emlékezete (1997. augusztus 16.) 217
Polgári Gondola(t) III. (1997. szeptember 27.) 227
1997. október 23. (Ünnepi megemlékezés) 230
A polgári Magyarország felé (Konferencia, 1997. december 6.) 233
Bibó István üzenete (Konferencia, 1998. február 14.) 269
A Duna védelmében (Konferencia, 1998. március 1.) 298
,,...ez a kérdés, válasszatok!" (Konferencia, 1998. április 24.) 299
Hogyan tovább, Magyarország? (Konferencia, 1998. június 20.) 324
A Magyar Polgári Együttműködés alapszabálya, tagegyesületei és tisztikara 346
A ,,POLGÁR" füzetek és különkiadások 353
Névmutató 357
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
