A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig

A MODERN POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAINAK LERAKÁSA Az 1870-es években létrejött szubjektív közgazdaságtan általános jellemzése 17 Az érték szubjektív értelmezése 22 Jevons kísérlete az egyensúlyi cserearány meghatározására a határhaszon segítségével 25 Marshall a keresleti függvényt a határhaszonra kívánja építeni 28 Gossen II. törvénye 33 A költségtörvény a határhaszon-elmélet képviselőinek ábrázolásában 36 A határhaszon-elmélet bírálata 43 A Walras-Cassel-féle általános egyensúlyi elmélet 53 A walrasi koncepció 53 A casseli koncepció 62 A határtermelékenységi elmélet 66 Általános jellemzés. A kérdés tudománytörténeti megközelítése 66 Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett 73 A hozadéki szférák elhatárolása 76 A skálahozadék 80 Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett, véges számú termelési eljárás, és eljárásonként merev tőke - munka arány esetén 84 A határtermelékenységi elmélet mint jövedelemelosztási elmélet 86 A határtermelékenységi elmélet bírálata 90 Böhm-Bawerk és Samuelson kísérlete arra, hogy mércét találjanak 109 A Böhm-Bawerk-féle termelési átlagperiódus 109 A Samuelson-féle tényezőár-határ 115 AZ ÁRALAKULÁS EGYENSÚLYI ELMÉLETÉNEK TOVÁBBFEJLŐDÉSE A szubjektív értékelmélet átalakulása a racionális választás logikájává 123 Kísérlet a keresleti görbe megszerkesztésére a közömbösségi görbék rendszere révén 128 Edgeworth Pareto hozzájárulása 128 Hicks hozzájárulása az elmélet továbbfejlődéséhez 133 A közömbösségi görbék rendszerének bírálata 144 A kinyilvánított preferencia eljárása 147 Kísérlet a kínálati görbe levezetésére a maximális profit elérésére törekvő vállalkozó magatartása nyomán 153 Bevezető 153 Az isoquant-görbék rendszere 153 A költségfüggvény 176 Az egyensúly feltétele a kínálat oldalán tiszta verseny esetén, vállalati szinten 192 Az általános egyensúlyi elmélet modern változatának körvonalai és bírálata 199 Az általános egyensúlyi elmélet modern változatának körvonalai és bírálata 207 A tiszta verseny hatékonysági kritériumai 218 A PIACI FORMÁK MODERN POLGÁRI ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA Bevezetés 235 Ármeghatározás monopólium esetén 238 Az összpénzbevételi függvény, a határbevétel 238 Egyensúly monopólium esetén. A Cournot-féle pont 242 A monopólium és a tiszta verseny közötti néhány különbség 243 A monopszónia 247 A monopolista árrétegeződés 248 A monopolista verseny elmélete Chamberlinnél 249 Bevezető 249 Az áregyensúly feltétele 250 A termékegyensúly feltétele 253 Az egyensúly felétele az eladási költségekkel folytatott manipuláció esetén 254 A piaci egyensúly problémái duopólium esetén 256 Monopolelemek jelenlétekor nem érvényesek a tiszta verseny hatékonysági kritériumai 267 A piaci formák osztályozása Triffinnél 269 A monopólium polgári értelmezésének bírálata 270 AZ IDŐTÉNYEZŐ FIGYELEMBEVÉTELE A KÖZGAZDASÁGI VIZSGÁLÓDÁSBAN Általános jellemzés 279 A késedelmes felzárkózás problémáinak vizsgálata a pókhálótétellel 285 Periódus-elemzés a svéd közgazdáknál. A várakozások szerepe 293 Az ármechanizmus működésének újabb ábrázolása a megbomlott egyensúly feltételezése mellett 299 NÉHÁNY ÖKONOMETRIAI KUTATÁS Általános jellemzés 303 Ragnar Frisch kísérlete a pénz határhasznának megragadására 306 Kísérletek makroökonómiai termelési függvény ökonometriai levezetésére 308 A Cobb-Douglas-féle termelési függvény 308 Kísérletek a helyettesítés rugalmasságának ökonometriai kiszámítására. A CES függvény 317 A TÖRTÉNELEM ÉS A LOGIKA EGYESÍTÉSÉNEK PROBLÉMÁJA A POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN Bevezetés 321 A német történelmi iskola álláspontja 322 A társadalomjogi iskola álláspontja 324 Eucken kísérlete, hogy a "nagy antinómiát" a gazdasági jelenségek történelmi és logikai megközelítése között feloldja 327 AZ ÁRSZÍNVONAL MEGHATÁROZÁSA. KÍSÉRLETEK A PÉNZ BEILLESZTÉSÉRE AZ EGYENSÚLYI ELMÉLETBE Bevezető 331 Az árszínvonal meghatározása Irving Fishernél 332 A pénztári egyensúly elmélete 335 Az elmélet kifejtése 335 Az elmélet bírálata 341 Wicksell magyarázata az árszínvonal alakulására 343 Miként igyekszik Wicksell a pénz-és árelméletet integrálni, a pénz- és a reálszféra között a kapcsolatot megtalálni. A monetáris egyensúly feltételei 343 A monetáris egyensúly megbomlása felborítja az újratermelés egyensúlyát 347 Bírálat 352 A KEYNESI FORDULAT A POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN Bevezetés 357 A foglalkoztatás keynesi elméletének körvonalai 362 Az összkereslet Keynesi elmélete 367 A fogyasztási kereslet 367 A nemzeti jövedelem, illetve a foglalkoztatás egyensúlyi szintjének a meghatározása 382 A keynesi megoldás számbeli példa, illetve a koordináta-rendszer révén való illusztrálása 382 A megtakarítás, beruházás viszonyának a neoklasszikusokétól eltérő ábrázolása 383 A megtakarítási és beruházási szándék egyensúlyának megvalósulása a multiplikátor-hatáson keresztül 389 Egyensúlyi feltétele-e az újratermelésnek a megtakarítás-beruházás egyensúlya? 393 A multiplikátor-hatás reális magva 400 Keynes pénz- és kamatelmélete 407 A pénzkereslet postkeynesi mikroelmélete 423 Miként kívánta Hicks és Hansen a kamatlábat és a nemzeti jövedelmet az IS és LM görbék segítségével szimultán meghatározni 427 A munkapiac ábrázolása Keynesnél 435 Összefoglaló értékelés 442 Miként igyekezett Kaldor a határtermelékenységi elmélettel szemben, a keynesi elméleti alapokon jövedelemelosztási elméletet létrehozni 445 A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELMÉLETEI A POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN Bevezetés 455 A keynesi elméleti alapokon felépülő növekedési modellek 457 Általános jellmzés 457 Az akcelátorhatás 459 Domar növekedési elmélete 466 Harrod növekedési elmélete 471 Hicks konjunktúra-elmélete 483 A neoklasszikus növekedési elmélet 498 Általános jellemzés. A növekedés ütemét befolyásoló tényezők 498 Solow kísérlete, hogy az egy főre eső termelés növekedési ütemét két komponensre vezesse vissza, és statisztikai úton aggregát termelési függvényt szerkesszen 503 Az aranykori növekedés 527 Az optimális beruházási hányad, a felhalmozás aranyszabálya 512 Megtestesült technikai haladás és évjáratmodell 519 Az indukált technikai haladás elmélete, az egyensúlyi növekedés alternatív neoklasszikus teóriája 523 A technikai haladás ütemének endogén változókénti kezelése 535 Bíráló megjegyzések a neoklasszikus növekedési elmélettel kapcsolatban 542 Kaldor növekedési elmélete 551 Az elmélet kifejtése 551 Kritikai megjegyzések Kaldor növekedési modelljével kapcsolatban 560 AZ INFLÁCIÓ PROBLÉMÁINAK ELMÉLETI TÜKRÖZŐDÉSE A MAI POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN Monetáris ellenforradalom a polgári közgazdaságtanban. Friedman monetarizmusa 565 Bevezetés 565 A mennyiségi pénzelmélet, mint a pénzkereslet elmélete 568 A Friedman-féle pénz multiplikátor 572 Miként alakul át a vagyonmérleget ért kezdeti hatás Friedmannél a jövedelem és a költekezés nagyságát befolyásoló hatássá 574 Bírálat 579 Az infláció problémái a mai polgári közgazdaságtanban a Phillips-görbe aspektusából 586 A Phillips-görbe doktrina 586 A természetes ráta hipotézise 591 A költséginfláció 594 Bírálat 598 Névmutató 605