A posta, távíró és távbeszélő története

Pályám elején, harminc évvel ezelőtt kezdtem kutatni a hírszolgálati intézmények (posta, táviró és telefon) multját. Kutattam a levéltárakban, az irattárak poros aktáiban, a régi postamesterségek padlásain, a könyvtárakban, stb. s ha valami történeti szempontból fontosabb adatra találtam, feljegyeztem azt. 1913-ban dr. Hennyey Vilmos postafőigazgató úr felkérésére, a szerkesztésében megjelenő ,,Posta-, telegráf- és telefon szakkönyvtár" részére a magyar postának 1715-1913. évig terjedő történetét írtam meg. Mikor pedig 1922-ben a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr a m. kir. postatisztképző tanfolyamon a posta-, távirda- és telefontörténet rendes tanárává nevezett ki, akkor tanítványaim részére kőnyomdán sokszorosítva kiadtam ,,A posta, távirda és telefon története" cimű munkámat, mely régi jegyzeteim alapján hevenyészve készült, kivéve a magyar postának 1715-1913-ig terjedő részét, amely az előbb említett és 1913-ban a dr. Hennyey Vilmos főigazgató úrnak átadott kéziratom mása. Kartársaim és mások biztatására határoztam el, hogy 1922-ben megjelent munkámat nagyrészt átdolgozva, képekkel és monográfiákkal kiegészítve, sajtó alá bocsátom. Művem megírásánál eredeti kutatásaim eredményén kívül útmutatásul és adatforrásul nagyon sok író munkáját használtam fel. Az idegen szövegek fordításánál, illetve egyes kifejezéseknek, vagy a viszonyoknak megértésénél Bonnet Ferenc postafőtiszt kartársam és felesége, továbbá az idegen konzulátusok egyes tisztviselői is gyakran voltak segítségemre. Azért szíves támogatásukért e helyen is köszönetet mondok. Minthogy a hivatkozások tömege a könyvnek előadásai fonalát túlságosan zavarná, azok megjelölését a szövegben teljesen mellőztem. Akiket azonban akár kutatói szempontból, akár egyébként érdekel, hogy adataimat honnan vettem, vagy honnan ellenőriztem, azok részére a forrásműveket könyvem végén sorolom fel. A közelmult részletes történetét azonban, mert annak szereplői még életben vannak s rájuk nézve a hivatalos kritika helyesen még nem forrhatott ki, ezúttal nem találtam nevekkel ellátva, kritikával kísérve, teljes egészében közölhetőnek. E résznél inkább a külsőségek leírására szorítkoztam. Kérem olvasóimat, hogy e könyvet olyan szeretettel fogadják, mint amilyen lelkesedéssel és kitartással én dolgoztam érte. Budapest, 1931. évi november hó. Dr. Hencz Lajos, m. kir. postaigazgató. Tartalom Előszó 3 Bevezetés 7 I. Rész. A posta története 9 Felosztás 9 1. A kormányzati posták 10 Babilonia 11 Asszíria 11 Egyiptom 11 India 14 Perzsia 15 A görögök 15 Róma 16 Kína 20 Japán 22 Róma utódállamai 23 A német lovagrend postája 24 A Habsburg-dinasztia postája 26 Franciaország 28 Németország 32 Angolország 33 Lengyelország 35 Svédország 37 Törökország 37 Egyéb állami posták 40 2. A magán- vagy bérposták 42 Általában 42 A párizsi egyetem postája 44 Párizs helyi postája 45 Itália 46 Városi posták 47 A kocsiposta keletkezése 49 Anglia 50 A mészáros posták 51 A Thurn-Taxis-család postája 52 Spanyolország 57 Ausztria 58 Amerika 62 3. A regálé-posták 67 Általában 67 A gőzhajó felhasználása 68 A kerékpár 69 A vasutak felhasználása 73 A mozgóposták keletkezése 75 A penny-portórendszer és a levélbélyeg behozatala 77 Az első nemzetközi egyezmények 79 A világpostaegyesület megalapítása 82 Postavonatok 86 A csőposta 86 Az elektromos posta 88 A posta és táviró egyesítése 89 A légi posta 90 Automobil postajáratok 93 A postatakarékpénztárak 94 Az igazgatási rendszerek fejlődése 96 A magyar posta története 98 Bevezetés 98 A futókövetek és futárok kora 102 Az első menetrend szerint közlekedő posták 115 A postaközlekedés állandósulása hazánkban 117 A magyarok térfoglalása 125 A kamara postásai 132 A magyar posta függetlenségének megszüntetése 146 Az erdélyi posták berendezése. Titkos kamarai bizottság szervezése 153 II. Rákóczi Ferenc postái 157 A feldúlt posták helyreállításának programmja 163 A postaregálé érvényesítésének kísérletei 166 Az állami kocsiposta keletkezése 175 Az udvari postabizottság 176 A magyar posta és a helytartótanács 180 Pénzügyi posta 190 A nemzeti szellem ébredésének hatása 203 A magyar posta 1848-49-ben 216 A posta, mint ,,közös ügy" 219 A posta, mint közös egyetértéssel intézendő ügy 232 Baross Gábor kora 252 A belügyekben szabad magyar posta 256 A magyar posta a világháború előtt 265 A magyar posta a világháború alatt. A tábori posták 269 Az októberi forradalom előkészítése 274 A magyar posta a forradalmi kormányok alatt 278 A bolsevizmus alatt 284 Postások az ellenforradalomban 292 A megszállás következményei 296 Az újjáépítés munkája 299 II. Rész. A távíró története 310 1. Hírközvetítés hangokkal 311 2. Optikai távjelzés 313 3. Villamos távjelzés és táviró 321 A magyar táviró története 337 III. Rész. A telefon története 355 Függelék. Az egyes postaküldemények fejlődése 370 A levél 370 A levelezőlap 377 Nyomtatvány 382 Áruminta 383 Üzleti papír 383 Hirlap 384 Postacsomag 388 Értéklevél 392 Értékdobozok 395 Postautalványok 395 Ajánlás, Tértivevény 399 Postai Megbízás 402 Egyéb monográfiák: Levélszekrények 402 A bélyegző 405 A postabélyeg 407 Kézbesítés 411 Posta jelvény 417 Az osztrák és a magyar posta kürtjelei 421 A Thurn-Taxis posta kürtjelei 423 A nürnbergi posta kürt jele 424 A bajor posta régi kürtjele 424 A württenbergi posta kürt jele 424 A porosz posta régi kürt jele 424 A német birodalmi posta kürtjelei, melyeket a régi porosz postától vett át 424 A bajor posta kürtjelei 426 Források 428