A pszichológia története

FÜLSZÖVEG Ebben a könyvben az olvasó a pszichológia történetének első marxista feldolgozását kapja. A szerző 37 íven fogja át a pszichológia - filozófián belüli - előtörténetét és rövid, de annál tarkább önálló történetét. A megoldás mégis sikeresnek bizonyult: a marxista tudománytörténetírás számára példamutató módszert követ, amely a tudomáyntörténeti tények, iskolák, irányzatok és ágazatok már-már áttekinthetetlennek tűnő kuszaságában fel tudja mutatni a problémák megoldásának belső dialektikáját. S mindezt úgy teszi, hogy az immanencia "szépségének" kedvéért nem áldozza fel a konkrét tudománytörténeti események némelyikét, abba a hibába sem esik, hogy a tudományfejlődés "külső", társadalmi determinánsait felejtené el bemutatni. A könyv két részre tagolódik, Az első rész a pszichológia előtörténete a filozófián és a természettudományokon belül. A szerző az antikvitás, a feudalizmus, a reneszánsz, az újkori racionalizmus és empirizmus gondolkodóinak műveiből éppúgy, mint az újkori természettudományból azokat a legfontosabb megoldási kísérleteket emeli ki, amelyek valóban részei a pszichológia történetének: részben úgy, hogy szükségszerűen vezettek el a pszichológia szaktudománnyá önállósulásához, részben pedig úgy, hogy az önálló pszichológia, miközben megtagadta a filozófiát mint ősét, művelőinek tudtán kívül újra meg újra visszatért hozzájuk, amikor az empirikus tények értelmezésében nem nélkülözhette az elméletet. A második részben a pszichológia önálló történetének ismertetése e történet közvetlen filozófiai és természettudományos előfeltételeinek vázolása után következik. Ezután azt a "hat programot" mutatja be szerző, amelyek szerint a különböző tudósok különböző módon elképzelték a pszichológiának kísérleti tudománnyá alakítását. Ezek: Wundt kísérleti programja, Mach és Avenarius empírokriticizmusa, Brentano koncepciója, Spencer programja, Rush elképzelése és Szecsenov gondolatrendszere. Az önálló pszicológia klasszikus korszakából Hering színérzékelési kísérleteit, a reakcióidő-vizsgálatokat, Ebbinghaus emlékezetvizsgálatait, a készségek kialakulásának korai vizsgálatait, különböző diagnosztikai eljárásokat, elméleteket ismertet, hű képet rajzol a gyermeklélektan és az állatlélektan kezdeti eredményeiről, valamint a pszichikum Wundt-féle és pozitivista társadalmi meghatározottságáról, a szuggesztió és az utánzás fogalmára épülő különféle elméletekről (Durkheimnél, az újkantianizmusban, az életfilozófiában, illetve Mac-Dougallnál). Jarosevszkij a pszicológia válságtüneteinek ismertetésénél is megőrzi a tudományos objektivitást, és a válság társadalmi okait sokoldaúan elemezve itt is tárgyilagos ábrázolást ad. Így ismerteti azokat az iskolákat, amelyekre a század elején bekövetkező válság után felbomlott a pszichológia: Titchener iskoláját, a Würzburgi iskolát, a pragmatista funkcionális pszichológiát, a klasszikus behaviorizmust, a Gestalt-pszichológiát és a pszichoanalízist. Hasonlóan jár el a húszas évek végén bekövetkező második válsággal, amelynek termékeiként a neobehaviorizmust és olyan szociálpszichológiai irányzatokat mutat be, mint a Lewiné, a Morenóé, a neofreudistáké. A könyv a szovjet pszichológia legjobb eredményeit ismertető fejezettel zárul. Vissza TARTALOM Előszó 5 Bevezetés 7 A pszichológia a filozófia és a tudomány keretében 23 A pszichológiai gondolkodás kialakulása a keleti országokban 25 Az ókori pszichológia 38 Természettudományos elképzelések a lélekről az ókori Görögoszág klasszikus korszakában 38 Hérakleitosz 43 Parmenidész 45 A püthagóreusok 45 Alkmaión 48 Empedoklész 50 Anaxagorasz 53 Démokritosz 57 Hippokrátész 60 A szofisták 62 Szókratész 63 Platón 68 Arisztotelész 85 A hellenisztikus korszak pszichológiai nézetei 86 A peripatetikusok 87 A sztoikusok 89 A pszichofiziológia 93 A pszichológia az ókori Rómában 96 Lucretius 96 Galénosz 98 Az idealista reakció 103 Alexandriai Philón 103 Plótinosz 105 Szent Ágoston 107 A hűbériség korának pszichológiája 111 A hűbériség ideológiai légkörre 111 A pszichológiai eszmék fejlődése az arab nyelvű tudományban 113 Ibn Szina 115 Ibn-al-Haitan 120 Ibn Rosd 121 A középkori Európa pszichológiai eszméi 123 Aquinói (Szent) Tamás 123 Roger Bacon 128 A nominalizmus 130 A pszichológiai gondolkodás a hűbériségből a kapitalizmusba vezető átmenet korában 134 Az olasz reneszánsz pszichológiája 134 Az olasz szenzualisták 136 Leonardo da Vinci 139 A pszichológia empirikus irányzata Spanyolországban 142 A XVII. század pszichológiai elméletei 148 A mechanikus determinizmus megszilárdulásának kora 148 Francis Bacon 149 Galilei 149 Descartes 151 Hobbes 163 Spinoza 168 Locke 173 Leibniz 178 A pszichikum fiziológiai szubsztrátumára vonatkozó ismeretek felhalmozódása 186 A pszichológia XVII. századbeli fejlődésének mérlege 189 Az empirizmus és az asszociációs elmélet uralma a XVIII. század pszichológiájában 194 Az asszociációs pszichológia 195 Hartley materialista tanai 195 Berkeley és Hume szubjektív idealista asszociális elmélete 202 Bonnet kompromisszumos koncepciója 207 A képességek pszichológiája 208 Christian Wolff 208 A skót iskola 211 A neuropszichotikai funkciók elméletének fejlődése 213 A matereialista pszichológia Franciaországban 216 Lamettrie 217 Rousseau és Helvétius 220 Diderot 221 Cabanis 223 A materialista irányzat létrejötte az orosz pszichológiában 226 Ragyiscsev 227 Haladó pszichológiai koncepciók az Egyesült Államokban 231 Rush 232 Buchanan 234 A pszichikum kultúrtörténeti törvényeinek gondolata 235 Kant tanai és a pszichológia 238 A XVIII. századbeli pszichológiai fejlődés mérlege 242 A pszichológia a XX. század első felében 248 A reflex-elmélet 248 Procházka biológia tanai 249 Az "anatómiai elv" megfogalmazása 253 Az érzékszervek elmélete 259 Az agyvelő elmélete 273 Az asszociációs koncepció 275 Herbart 276 Brown 281 Mill 283 Cooper 285 Filozófiai tanítások a pszichikai tevékenységéről 288 A pozitivizmus 288 Az irracionalizmus és a voluntarizmus 290 A vulgáris materializmus 291 A pszichológia mint önálló tudomány fejlődése 293 A materializmus a XIX. század közepén. A pszichológia dialektikus materialista alapjainak lerakása 295 Az orosz forradalmi demokraták materialista tanítása 295 A dialektikus materializmus a pszichikumról és a tudatról 300 A pszichológia önálló tudománnyá válásának természettudományos előfeltételei 309 A darwinizmus 309 A reflex-elmélet 311 Az érzékszervek pszichofiziológiája 314 Helmholtz 325 A pszichofizika 333 A reakcióidő vizsgálata 337 A pszichológia kísérleti irányzata 340 Hat program a pszichológia tapasztalati tudománnyá való átalakítására 348 A pszichológia mint a közvetlen tapasztalat tudománya 349 Wundt 349 Az empírokriticizmus 360 Mach és Avenarius 360 A pszichológia mint az internacionális aktusok elmélete 363 Brentano 364 Az objektív és evolúciós pszichológia 366 Spencer 366 A pszichológia mint a visszatükrözés és a cselekvés vizsgálata 372 Rush 372 A pszichológia mint a reflexszerű pszichikai aktusok elmélete 375 Szecsenov 375 Pavlov 391 A pszichológia ágainak fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején 395 A kísérleti pszichológia 395 A differenciális pszichológia 418 Pedagógiai és gyermekpszichológia 438 Állatpszichológia 454 Társadalmi és kultúrtörténeti pszichológia 471 Pszichotechnika 485 Pszichológiai iskolák a XIX. század végén és a XX. század elején 490 A pszichológia válsága 490 Titchener strukturális iskolája 499 A würzburgi iskola 503 Funkcionális pszichológia 509 James 510 Dewey 514 A chicagói iskola 517 A behavorizmus 520 Az alapmodell 520 Thorndike korai behaviorizmusa 524 Watson 532 Holt 542 A behaviorizmus fejlődése a XX. század húszas éveiben 544 A gestalt-pszichológia 545 A pszichoanalízis 563 Freud 565 A tőkésországok pszichológiája a XX. század harmincas-negyvenes éveiben 573 A pszichológia második válsága 573 A neobehaviorizmus Tolman moláris behaviorizmusa 580 Hull hipoetikus-deduktív behaviorizmusa 585 A leíró behaviorizmus 589 Szociálpszichológiai irányzatok 592 Az ágazati pszichológiák fejlődése 601 A szovjet pszichológia fejlődésének útjai 608 Zárszó 637 Névmutató 641