A régi és az új Erzsébet híd

"Minden emberi alkotás egy ideát szolgál: tehát ennek az ideának benne kifejezésre kell jutnia. Mint anyagi alkotás, az anyagiságnak nyűge alatt szenved, vagyis az anyag nemcsak megnehezíti, hanem meg is határozza a megfejtést: de azért ez csak megszorítás, amelyet az értelem legyőz. A gondolat is csak részben dominálja az anyagot, ez neki inkább csak szövetségese, mert nélküle a gondolat mit sem érne; mert hiszen a gondolatot az anyag szüli; a vashíd gondolatát is az anyag, vagyis annak előnyei szülték. Tehát, amint látszik, viszonyról van szó: az anyagnak és a gondolatnak viszonyáról, amelynek a megjelenésben kifejezésre kell jutnia. A vas - amint látjuk - szilárd: ez legfőbb tulajdonsága, tehát szerkezetei a könnyűség jellegével bírnak; elég erősek, ha könnyű is az alakjuk. A dolog tehát askörül fordul meg, hogy ezt legkedvezőbben hogyan lehet vagy kell felhasználni, s miképpen és mennyire, hogy érthető és látható is legyen." 1903. október 10-én átadták a forgalomnak az Erzsébet lánchidat. A magyar hidász szakma méltán büszke még ma is erre a csodálatos alkotásra, hiszen korának legnagyobb nyílású lánchídja volt és a nemzetközi irodalom a világ legszebb ilyen típusú műtárgyának tartotta. Számos, itt alkalmazott megoldást később más lánchídnál is felhasználtak. Tartalom A híd névadója 2 A híd panorámaképei 6 A budapesti Erzsébet híd "személyi" adatai 10 Dr. Tóth Ernő - Földi András: Előszó 11 Eseménynaptár 17 Kherndl Antal - Czakó Adolf: A budapesti Eskü téri és Fővám téri hidak pályatervei 111 Beke József: A budapesti Erzsébet híd 123 Gottlieb Ferenc: A budapesti Erzsébet híd vasszerkezetének gyártása és szerelése 131 Sávoly Pál: Az új Erzsébet híd 147 Bácskai Endréné - Kozma Károly: Az Erzsébet híd "élete" az átadástól napjainkig 163 Függelék A régi és az új Erzsébet híd megalkotói 165 A cikkekben szereplő személyek és cégek adatai 166 Szakkifejezések 170 Irodalom 172 Rövidítések 175