A semmi ágán... Hátrányos helyzetű csoportok sérelmére elkövetett cselekmények kutatása

Jelen tanulmány alapját az Igazságügyi Minisztérium által támogatott, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság megbízásából végzett kutatás képezi. A kutatás célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sérelmére elkövetett gazdasági jellegű bűncselekmények feltárása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, illetőleg bűnmegelőzési javaslatok megfogalmazása. Az átfogó témán belül két önálló, egymástól független témakört különítettünk el. Az egyik részkutatás a telepszerű körülmények között élő cigány családokat, illetve közösségeket érintő uzsorahitelek, az úgynevezett ,,kamatos pénz" jellegzetességeinek feltárására irányult. A kutatást nem ,,romakutatásként kezeltük", s nem hisszük, hogy az uzsorahitelezés kizárólag a roma népességet sújtó, etnikai jellegű probléma lenne. Ugyanakkor a megyei sajátosságok egyértelművé tették számunkra, hogy kutatásunkat a telepszerűen élő cigány közösségek körében kell elvégeznünk, miután körükben a rossz szociális helyzet, az alacsony iskolázottság és a magas munkanélküliség együtt jár az alacsony jövedelemmel. A társadalmi kirekesztettség folytán sajátos társadalomalatti réteghelyzetben élők az uzsorahitelezés intézményének nem csupán elszenvedői, de az elfogadott csatornákon keresztül kielégíthetetlen szükségleteik révén a rendszer működtetői is. A fentiekből következően a kutatás fő célja nem a roma népességre vonatkozó, átfogó helyzetfeltárás volt, hanem az, hogy feltárjuk az uzsorahitelezés jellemzőit, és megismerjük az ezt működtető mechanizmusokat. Arra kerestünk választ, hogy az iskolázottsági és munkaerő-piaci adatokból feltárhatóak-e a cigány háztartások gazdasági stratégiáira utaló összefüggések annak érdekében, hogy a későbbiekben a bűnmegelőzési, vagy más jellegű programok eredményei tartósan fennmaradhassanak a roma közösségekben. Erre akkor van csupán esély, ha a fejlesztési programok a cigány lakosság valóságos szükségleteivel és értékeivel találkoznak. A kutatás másik része a hajléktalanok sérelmére elkövetett gazdasági jellegű bűncselekmények feltárására irányult. Az élethelyzet, kor és egészségi állapot miatt fokozottan kiszolgáltatott helyzetű hajléktalanok sérelmére leggyakrabban uzsorahitel, lopás, súlyosabb esetben testi sértéssel és bántalmazással együtt járó cselekmények történnek. Nyíregyháza, mint a ,,Kelet kapuja" érintett lehet az esetenként emberkereskedelemmel egybekötött szervezett koldulás, az úgynevezett ,,koldusmaffia" ténykedésével is, mely jelenség részletes feltárása túlmutat a hajléktalanság problémakörén. A kilencvenes évek derekán napvilágra kerülő ellentmondásos adatok szerint térségünkben számolni lehet az un. csicskáztatás intézményével, amelyben idős hajlékta- lan, vagy rokkant emberek befogadó családokhoz szegődnek, akik őket nyugdíjuk és egyéb transzferjövedelmük fejében ellátják, szállást nyújtanak számukra. A sajátos kulturális szokás akkor válik bűncselekménnyé, amikor a befogadás nem önkéntes alapon jön létre, hanem a kiszolgáltatott, hajléktalan személy kényszer hatására tartózkodik a közösségben, s adja le jövedelmét.