A statisztika elmélete és módszertana

ELŐSZÓ A 206.693/1948. V. K. M. számú rendelettel életbeléptetett jogi oktatási reform szerint az első tanévben heti 4 órában a statisztika elmélete és a demográfia, a negyedik tanévben pedig heti 3 órában a gazdaság- és közigazgatásstatisztika adandó elő. Ezenkívül legalább egyféle statisztikai szeminárium is meghirdetendő, heti 2 vagy 3 órában. Ezzel összefüggésben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felszólítására a statisztikának a jog- és közigazgatástudományi karokon történő oktatására irányelveket dolgoztam ki. A jog- és közigazgatástudományi karon a statisztika oktatása nem öncélú, hanem beillesztendő az általános célkitűzésű tanmenetbe. Ezért a statisztikai főkollégium célja nem statisztikusoknak a képzése, hanem az, hogy a társadalomtudományoknak a jog- és közigazgatástudományi karon művelt ágai segédtudomány-jellegű alátámasztásban részesüljenek. Arra nincs szükség hogy a jog- és közigazgatástudományi kar minden hallgatója szak statisztikussá váljék és az ezek számára szükséges ismeretekkel rendelkezzék. Arra viszont mind rászorul, hogy tudja melyek a statisztikai módszerekkel megoldható társadalomtudományi problémák, miben áll eme módszernek lényege továbbá, hogy miként interpretálhatók a statisztikusok által szolgáltatott eredmények, melyek azoknak hibalehetőségei, logikai korlátai, stb. Vissza TARTALOM Definíció 13 A "statisztikai hazugság": a) hamis adatok 13 b) helytelen következtetések 14 A statisztikai tanulmányok jelentősége a jog- és Közigazgatástudományi karon 14 A ,,statisztika" kifejezés 16 Merkantilisták 16 Kameralisták 17 A statisztikai táblázatok 17 A politikai aritmetika 18 Süssmilch 18 Népszámlálások az ókorban 19 Népszámlálások a középkorban 20 Népszámlálások az újkorban 20 Physique sociale 21 Matematikai statisztika 21 Tudomány vagy módszer 22 A statisztikai módszerek alkalmazásának logikája 25 Tömegjelenség 26 Osztályozás (táblakészítés) elve 26 Állótömeg és idősor 27 Az adattömeg jellemzése 27 Egyidejűség, -- okozati összefüggés 28 Funkcionális és stochasztikus összefüggések 28 A trend 29 II. A szaktudomány megismerési szempontjai és a statisztika 31 Teleologikus fogalmak 32 A ,,család"' fogalma 32 A pénz fogalma 33 Az árszínvonal fogalma 34 Tömegjelenség: statisztikai adat 36 Kalkulált (konstruált) adatok 37 Monográfia 38 Háztartási statisztika 39 Ankét 39 Becslés 40 Hibahatár 41 Reprezentatív statisztika 41 Valószínű hiba 41 Nagy számok törvénye 42 Kis számok törvénye 44 III. A statisztikai felvétel hibaforrásai 47 A teljes tömegészlelés megismerési értéke 48 A reprezentatív statisztika 49 A reprezentatív felvétel felhasználási módja 51 A reprezentatív statisztika kivetítése 52 A reprezentatív kiválasztás elve 52 A mechanikus kiválasztás 58 A ponderált reprezentáció 53 A magyarországi ponderált reprezentatív sertés- és szarvasmarhastatisztika 54 Prognózis 55 A ,,sertéscikflus" 55 A reprezentáció mértéke 56 Konstancia-vizsgálat 57 A ponderálás másik esete 58 Primer és secunder statisztika 59 IV. Az észlelés 61 Számláló és összegező feldolgozás 61 Osztályozás 62 Táblák 63 Statisztikai sorok 64 Területi és minőségi sorok 65 Idő- és mennyiségi sorok 65 Az osztályközök összehasonlíthatósága 66 Kumulált sor 68 Centralizált és decentralizált statisztika 69 Statisztikai csúcsszerv 71 Központosított statisztika és a szakigazgatási ágak statiszikai tevékenysége 72 Az egyéni statisztikai adatok titkossága 72 A statisztika munkaterv 74 V. A magyar statisztikai szolgálat története 77 1874:XXV. t. c. 77 1897:XXXV. t. c. 78 1929 :XIX. t. c. 79 A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai 80 A Fővárosi Statisztikai Hivatal kiadványai 81 Vidéki statisztikai hivatalok 82 Más magyar statisztikai források 82 Nemzetközi statisztikai intézmények 83 Helyzeti középértékek 84 Medián 85 Medián alkalmazása 86 A modus 87 Kettős kúpú modus 88 Quartilisek 89 Decilisek és percentilisek 89 VI. A számított középértékek 91 A számtani átlag 91 A számtani átlag kiszámítása 92 A mérlegelt számtani átlag 92 Csoportokba rendezett adatok számtani átlaga 93 A számtani átlag tulajdonságai 94 A számtani átlag interpretálása 95 A négyzetes átlag 96 A mértani átlag 96 A mértani átlag kiszámítása 97 Inter- és extrapoláció 97 A mértani átlag alkalmazása 98 A mértani átlag tulajdonságai 100 VII. A harmonikus átlag 103 A mérlegelés 105 Mikor melyik középérték alkalmazandó 106 A középértékek valószínű hibája 108 A szóródás 109 A szóródás határértékei 109 A bővített médián 111 A quartilis eltérés 111 A decilis 112 Az átlagos vagy középeltérés 112 A számtani átlag rövidített kiszámítása 113 A négyzetes (standard) eltérés (a szigma = o) 113 A variabilitási koefficiens 114 A standardegységek 115 VIII. Asszimetria 119 Asszimetria mérése a szigma segítségével 121 A primer statisztikai anyag osztályokba csoportosítása 122 A határesetek besorozása 123 Számítások a gyakorisági sor alapján 124 Egyszerű és összetett idősorok 125 Irányvonalak 125 Feltételezett vízszintes irányvonal 126 Jellegzetes irányvonalak 127 Logaritmikus skála 127 Az idősorok komponensei 129 Irányszerű változások 129 Az idényhatások kiküszöbölésének jelentősége 131 A mozgóátlag 132 A mozgó bázisos indexszámeljárás 132 Az idényindexszámok 133 Az idényfluktuáció kiküszöbölése 133 Irányvonal feltételezése az idényindexszámításnál 134 Többfélé idényindexszám 134 Az idényhatások többrétűsége és interferenciája 137 Átmeneti ,,zavaró" hatások 138 Struktúraváltoztató hatások 139 Az irányvonalak 140 Az irányvonal grafikus megállapítása 141 Az irányvonal mozgóátlagok segítségével történő megállapítása 142 Az irányvonal analitikai megállapítása 148 Az irányvonal értelmezése 146 Extrapolálás és interpolálás. Prognózis 146 Az irányvonal kiküszöbölése 147 A ciklikus változások 148 Napfoltok és gazdasági ciklusok 149 A gazdasági teljesítőképesség (kapacitás) egyenlőtlen kihasználása 150 A ciklus szemlélet logikai természete 152 X. A ciklus 155 Kereslet elaszticitás 156 Kínálati elaszticitás 156 Különböző jövedelműek keresletelaszticitása 159 A keresletelaszticitás tényezői 160 A keresletelaszticitási koefficiens 163 Az ár és "kereslet egyirányú mozgása 164 Kínálat elaszticitás 165 Pareto-görbe 167 A logisztikus görbe 168 A regresszió 168 XI. A viszonyszámok 171 Megoszlási szám 171 A populáció középpontja és súlypontja 173 A viszonyszámok osztályozása 174 Eredményszámok 174 Fejlődési viszonyszámok 174 A bázis 175 A láncindexszám 176 Az arányszámok, ill. intenzitási viszonyszámok 177 Nyers- és tiszta arányszámok 178 A standard-számítás 179 Eltérő dimenziójú számokból nyert, nem százalékos jellegű viszonyszámok 183 XII. Az indexszámok 187 A komponensek száma 189 Az árindexszámnak a kifejezni kívánt jelenséghez szabása 190 Mérlegelés az árindexszámoknál 193 A bázis jelentősége 194 Hiányzó adat pótlása 195 Láncindex 196 A mérlegelés 198 Alapformnlák 200 Az élelmiszerkosár 200 XIII. A létfenntartási költségek indexszáma 205 A létfenntartási költségséma 207 A létfenntartási költségíndexszámok módosítása 211 A létfenntartási költségindexszám összetétele 214 A viszonylag változatlan életszínvonal 214 A tőzsdei árfolyamindexszámok 218 Árindexszámok 220 XIV. Külkereskedelmi árindexszámok 223 Aranyparitás 224 Vásárlóerőparitás 225 A külkereskedelmi mérleg 225 Fizetési mérleg 227 Külkereskedelmi árolló 228 Paritásvonal 229 Deflálás és volumenszámítás 233 Az általános árindexszámok 237 Konjunktúraérzékeny árindexszám 238 Az árindexszámok célja 238 Árollók 240 Csoportárindexszámok 240 Az agrárolló 240 Ipari árolló 241 Idősorra vonatkozó egyéb indexszámok 248 Nem idősorra vonatkozó egyéb indexszámok 248 XVI. A statisztikai törvények 249 A korrelációs együttható 250 Időeltolódásos korreláció 254 Okozati rokonság 255 Korreláció álló tömeg jelenségei között 257 Regresszió 257 Többes korreláció 261 XVII. A statisztika fogalma 265 A statisztika szó négyféle értelme 265 Törvényszerűségek 266 A statisztika fejlődése 270 Név- és tárgymutató 271 Tartalomjegyzék 277