A szándéktól a következményig (Előadások az általános etikáról)

Ez a valóban nagy jelentőségű, tárgyát és mondanivalóját tekintve általános érdeklődésre számot tartható könyv Heller Ágnes egyetemi előadásainak - átdolgozott, könyvvé formált, de koncepciójában lényegileg változatlan - szövegét tartalmazza. Megjelenése hosszú ideje sürgető hiányt pótol, ezért esemény: az első könyv, amely az etika leglényegesebb problémaköreit átfogó tudományos rendszerességgel és marxista tudatossággal, a dialektikus materializmus szellemében elemzi. Felfogásmódját, gondolatainak tartalmát és irányát tekintve annak a folyamatnak terméke ez a könyv, melyet a "marxizmus reneszánszának" szoktunk nevezni, s amelyet három tendencia jellemez - a szerző szavaival: szakítás és dogmatikus merevséggel, visszanyúlás Marx eredeti szövegeihez, ezek mondanivalójának, valóságos intencióinak feltárásával, s végül a marxi filozófia visszakanyarodása eredeti funkcióihoz. Ahhoz, hogy kérdésekre adjon választ, hogy a mozgalom szerves részévé váljon. Milyen kérdésekre keresi a feleletet ez a könyv? Lássunk néhányat a számtalan közül. Szabadon választ-e az ember az eléje táruló lehetőségek közül? Felment-e valakit az erkölcsi megítélés alól, hogy amit cselekedett, "parancsra" tette? Felelős-e tetteiért, aki nincs tisztában azok következményeivel? Csak a tetteknek vagy a szándékoknak is van szerepe az ember erkölcsi megítélésében? Szentesíti-e a cél az eszközt? Van-e különbség tetteink erkölcsi és politikai elbírálása között? Az ízelítőül felsorolt kérdésekből is látható, hogy Heller Ágnes könyve, tudományos érdemén túl, a szó szoros értelmében aktuális könyv, olyan kérdéseket válaszol meg, amelyek életünk mindennapjaiban lépten-nyomon felmerülnek, s amelyekben tisztán látni általános emberi, hogy ne mondjuk, becüsletbe vágó kötelességünk. TARTALOM Előszó 5 Az erkölcsről általában Az erkölcs természeti feltételei 15 Az ösztönök és a szükségletek 18 Az érzetek 27 Az érzelmek erkölcsi tartalmáról 33 A szenvedélyek sajátosan emberi jellege 35 Az erkölcs társadalmi feltételei 41 Az érdek és az érdekeltség 42 A szokás 46 A szokások erkölcsi tartalmáról 54 Egyén és társadalom vagy a voltaképpeni erkölcs 60 Az individuum 60 A voltaképpeni erkölcs 66 A moralitás 71 Az emberi szabadság vagy az erkölcsi cselekvés viszonylagos autonómiája 74 A kérdés felvetése 74 A viszonylagos autonómia ontológiai alapja 80 A szabadságtudat vagy szabadságérzés 84 Az individuum totalitása 88 A törvényszerűségek különneműsége 93 A szükségszerűség felismerése 97 Az erkölcsi szabadság 99 A felelősség 103 A kényszer, az önkény és a negatív szabadságfogalom 108 Erkölcs és megismerés 111 Az erkölcsi fogalmak, az öntudat és az okosság 112 Ösztönösség és tudatosság 123 A megismerés tartalma és az erkölcs 127 A tudatlanság felelőssége 131 Az igazmondás 135 Az erkölcsi fejlődés Az erkölcsi normák és a "kellés" problémája 142 A konkrét normák 142 Az elvont normák 144 Az elvont és konkrét normák gyakorlati egysége 148 A normák és az individuális erkölcs 151 A példa, a tekintély és az erkölcsi eszmény 153 A külső követelés (Müssen) 156 A belső követelés (Sollen), "kellés" 159 "Kellés" és lehetőség 163 A kötelesség 165 Szándék és következmény 169 Az elvont szándék 169 Elhatározó cselekvés 171 Szándék és következmény lehetséges ellentmondása. A következmény beszámíthatósága 173 Szándék-etika és következmény-etika 181 Cél és eszköz 183 Szentesíti-e a cél az eszközt? 183 A célok kollíziója 189 Lehet-e az ember az ember számára eszköz? 191 Lehet-e az ember pusztán öncél? 197 A megszokás 199 A megszokás mint az erkölcsi fejlődés viszonylagos betetőzése 201 A bürokratikus magatartás 204 Osztályerkölcs és az egyetemes emberi erkölcs 206 Az erkölcs heterogeneitása 206 Az erkölcs osztályjellege mint az osztálytársadalmak erkölcsének tendenciatörvénye 208 Az osztályerkölcs dinamikája 215 Az egyetemes emberi erkölcs 222 A jó és a rossz A jóról és a rosszról általában 231 A jó és a rossz erkölcsön kívüli fogalma 231 Jó és rossz mint erkölcsi fogalom 236 A hasznossági elmélet bírálata 242 A boldogság 248 Erény és bűn 258 Az erény és az érdem 258 A bűn típusai. Az elvont, a konkrét és az abszolút bűn 264 A bűn fokozatai. A hiba, a vétek, a bűn és a bűntett 267 A lelkiismeret; bűnbánat vagy önbírálat 273 Az erkölcsi értékek 280 Az erkölcsi érték-fogalom marxista tartalmáról 280 Az alapvető erkölcsi értékek. Igazságosság, becsületesség, humanizmus 285 Az értékek hierarchiája 293 Érték és osztályerkölcs 298 Az erkölcsi ítélet 300 Az értékítélet sajátosságai 300 Az erkölcsi ítélet tárgya, típusai, iránya és mértéke. Tirannikus és toleráns ítélet 306 A közvélemény 310 Az erkölcsi ítélet nevelő célzata. Dícséret és gáncs, jutalmazás és büntetés 313 A konkrét erkölcs vagy az erkölcs helye a társadalmi totalitásban Munka és erkölcs 325 A munkatevékenység sajátosságai az emberi tevékenység rendszerében 326 A munkavégzés erkölcsi megítéléséről 330 A munka hatása az erkölcsre 337 A munkamegosztás. Egyoldalúan vagy sokoldalúan fejlett ember 341 Eltárgyiasulás és elidegenedés 349 Szabad idő és erkölcsi fejlődés 353 Az egységes erkölcs megnyilvánulása a munkában 356 A munkaerkölcs 358 Az intézmények erkölcsi tartalmáról 367 Hagyomány és érdek mint az intézmények mozgatórugói 369 Erkölcsi tehermentesítés és viszonylagos autonómia 371 Az intézmények viszonylag formális jellege 377 Jog és erkölcs 380 Erkölcsi jogosság és uralkodó jogrendszer 380 Jog és erkölcs objektív ellentmondásai 384 A jog és a moralitás 389 Erkölcs és politika 392 Egy tett politikai és erkölcsi tartalmának lehetséges divergenciájáról 393 Morális és politikai tartalom különböző konkrét ellentmondásai 398 Van-e teljesen "tiszta" politika? Immoralitás mint politikai hibaforrás 404 Morál és politika ellentmondásos viszonyának hatása az egyén erkölcsi választására 414 Erkölcsi és politikai ítélet kölcsönhatásáról 423 Szándék és következmény viszonyának két emelkedő létrája 428 Egyéni és kollektív bűn. Mennyiben felelős az egyén kollektív bűnökért? 430 Erkölcs és tudatformák 435 Tudomány és erkölcs 435 Milyen erkölcsi tartásból születhet nagy művészet? Az erkölcsi értéksorrend ábrázolása az irodalomban 438 Vallás és erkölcs. A "valláserkölcs" 448 Magán- és közerkölcs 456 Helyes-e az erkölcsöt magán- és közerkölcsre felosztani? 456 Köz- és magánélet viszonyának történelmi alakulása 460 Köz- és magánerkölcs ellentétes egységéről 465 A magánerkölcs különböző szférái (Nemi erkölcs, családi erkölcs, barátság) 474 Az erkölcsi konfliktusok A főbb konfliktustípusok és a konfliktusok intenzitása 482 A szubjektum és objektum közötti morális konfliktusok 483 Objektív erkölcsi követelmények közötti konfliktusok 488 A konfliktusok intenzitása 489 A konfliktusok erkölcsi tartalmáról 491 A konfliktus-szituáció és a konfliktusok megoldása 491 A komikus konfliktus 494 A tragikomikus konfliktusok 496 A tragikus konfliktusok 498 Az erkölcsikonfliktusok megoldhatóságáról és megoldhatatlanságáról 506