A szépművészetek könyve

Abban az esztendőben, amely két táborra osztja a világ népeit, a Pesti Hirlap oly könyvvel lép olvasói elé, amely most és mindenkor széttéphetetlen egységbe foglalja a világ minden nemzetét. Ez a könyv a Szépművészetek Könyve. A világnak nem mindenkor volt békessége, nem mindenkor volt gazdagsága, de mindenkor volt művészete. Azt lehet mondani, a művészet együtt született az emberrel és az ember együtt fog elmúlni a művészettel. A művészet az emberiség egyetemes nyelve és nincs az a Bábel, amely azt összekeverhetné. Megértjük, ha kihalt népek szenvedélyéről beszél és megértjük a jelen lángoló lüktetésében, megértjük békében és háborúban, szenvedésben és örömben. Nincs nép, mely lemondhatna a művészetről és nincs nép, mely - művészettel ajándékozván meg önmagát - egyúttal ne ajándékozná meg vele az egész világot. Nekünk magyaroknak különösen azért is meg kell becsülnünk a művészetet, mert a művészet az a tér, ahol nagy- és kisszámú nép mint egyenlő erejű fél mérkőzhetik. a művészet nem ismeri a számok hatalmát. Egy maroknyi nép százmillióknak mestere lehet. A Pesti Hirlap páratlan gazdaságú idei kedvezményében, a Szépművészetek Könyvében, a képzőművészetek teljességét nyujtja olvasóinak. Mindaz, amit a világ nagy mesterei álmodtak, alkottak, ami szépséget árasztottak a Föld lakóira, itt van ebben a könyvben. A Pesti Hirlap abban a hitben bocsátja útjára a Szépművészetek Könyvét, hogy nemcsak gyönyörködtető és a művelődése mélyítő olvasmányt ad közönségének, hanem megmutatja a magyarság útját a legmagasabb, legegyetemesebb, örök célok felé is. Budapest, 1940. december havában A Pesti Hirlap szerkesztősége Vissza TARTALOM Előszó 3 A szépművészetek 5 Az építészet Barát Béla Az építészet 13 Egyiptom és Előázsia 15 Hellas és Róma 24 A keresztény középkor 41 A csúcsíves építészet 62 A renaissance 85 Barokk és rokokó 102 A klasszicizmus és a XIX. század 120 Az új építészet 126 Ifj. Csemegi József A magyar építészet 141 A román stílus Magyarországon 143 A gót stílus Magyarországon 156 Lechner Jenő A magyar építészet a renaissance korától a milléniumig 169 Kertész K. Róbert A magyar építészet a milléniumtól 205 Lechner Jenő Építészeti stílusok 224 A szobrászat Dobrovits Aladár Előázsia szobrászata 241 Az egyiptomi szobrászat 247 Oroszlán Zoltán Hellas és Róma szobrászata 257 Ybl Ervin A középkor szobrászata 315 A renaissance szobrászata 257 A barokk szobrászata 407 A klasszicizmus szobrászata 426 Voit Pál Az új európai szobrászat 437 Kampis Antal Régi magyar szobrászat 453 Az újabb magyar szobrászat 481 A festészet Dobrovits Aladár Egyiptomi festészet 523 Előázsiai festészet és dombormű 528 Oroszlán Zoltán Hellas és Róma festészete 533 Kézdi-Kovács László A középkor festészete 553 Jajczay János A középkor festészetének irányai 558 Gombosi György A XV. század festészete Olaszországban 581 A XV. század festészete Flandriában és Európa már országaiban 630 A XVI. század festészete Olaszországban 648 A XVII. század festészete Németországban, Flandriában és Franciaországban 724 A XVII. század festészete 750 A XVII. század hollandi festészete 791 A XVIII. század festészete 817 A klasszicizmus kezdetei 831 Genthon István Az új európai festészet 838 A magyar festőművészet története 877 Az új magyar festőművészet 908 Művészpályák 995 Romhányi Gyula és Voit Pál Az iparművészet 1083 Bárányné Oberschall Magda A magyar iparművészet 1105 Viski Károly A népművészet 1127 Felvinczi Takács Zoltán Az ősember művészete 1148 A Kelet művészete 1157 Képek jegyzéke 1169 Névmutató 1177