A szerelem és Lewisham úr

Részlet a könyvből: Megismerkedés Lewisham úrral A bevezető fejezet nem foglalkozik a szerelemmel - ez az ellenfél kétségtelen bizonyossággal csak a harmadikban lép fel, - és Lewisham urat még tanulmányainak közepette találjuk. Az idő jó néhány évvel, majdnem évtizeddel napjaink előtt s ezekben a napokban Lewisham úr kisegítő oktató volt a whortleyi földesúri iskolában - Whortley, Sussexben - és fizetése negyven font volt egy esztendőre, a miből a tanidő tartama alatt hetenkint tizenöt shillinget fizetett Mundayné asszonynak, a weststreeti kis bolt tulajdonosának, lakásért és ellátásért. Urnak szólították, megkülönböztetésül a nagyobb fiúktól, a kiknek a tanulás volt a kötelességük és szigorú rendszabály tárgya volt, hogy ezek részéről a sir czímzés illeti meg. Készen vett ruhákat viselt, merev szövetből való fekete kabátja elől és ujjain fehér volt az iskolai krétától, arcza lágy bajusza alig serkedező. Elég jóképü tizennyolcz éves ifjú volt, dús hajú, mindennapiasan megnyirva, meglehetősen kiemelkedő orrán majdnem felesleges szemüveggel, - a szemüveget ugyanis azért viselte, hogy öregebbnek tüntesse fel magát s így a tekintélyt biztosítsa. Az adott pillanatban, mikor történetünk megkezdődik, lakószobájában tartózkodott. A helyiség padlásszoba volt, fémvázas feltoló ablakkal, ferde tetővel és nekivetemedett falakkal, melyek, mint azt a még le nem szaggatott helyek bizonyították, számtalan, régi divatú virágos papirszalaggal voltak kitapétázva.