A szociális földprogramok

A könyv az aktív szociálpolitikai eszközök egy megvalósulási formájával, a szociális földprogramokkal foglalkozik. Az első szociális földprogramok 1992-ben, a szociális válságkezelő programok részekét, a tartós munkanélküliség és az elszegényedés által legsúlyosabban érintett kistérségek településein jöttek létre. A programok alapvető célja az volt, hogy az agrár és a szociális terület összekapcsolásával kínáljanak szociális támogatást - természetbeni ellátás formájában - a munkanélküli járadékból vagy jövedelempótló támogatásból élők számára. Mára a "kísérleten" túllépve a szociális földprogramok visszavonhatatlan ténnyé és "jól bejáratott rendszerré" váltak. Jelenleg kilenc megye 271 településén több mint 30.000 ember - egy kisváros lakossága - és megközelítőleg 12.000 család érintett a szociális földprogramok által. Ezen települések nagy részében - az elmúlt évek során - a szociális földprogram maradt az az egyetlen integratív erő, amellyel a szociális ellátórendszerben lehetett tartani a tartósan munkanélkülieket. Vissza TARTALOM Előszó 9 Köszönetnyilvánítás 11 Bevezetés 13 ELSŐ FEJEZET: Munkaerő-piaci és szociális politikák a kilencvenes években - általános áttekintés I. A foglalkoztatás strukturális átalakulása és következményei az elmúlt tíz évben 19 1.1. A gazdasági szektorok foglalkoztatásban betöltött szerepének változásai 19 1.2. A munkanélküliség alakulása és jellemzői 23 II. A munkanélkülivé váltak ellátási formái a törvényi szabályozások változásainak tükrében 28 11.1. A munkanélkülivé váltak ellátási formái az 1991. évi IV. törvény előtt 28 11.2. Az 1991. évi törvény a foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról 29 11.2.1. A munkanélküli-járadék mértékének és időtartamának változásai 30 11.2.2. A munkanélküli- és szociális ellátórendszer összekapcsolódása 31 III. A foglalkoztatást elősegítő támogatások, avagy az aktív munkaerő-piaci eszközök szerepe a munkanélküliek támogatásában 42 III.1. A munkaerő-piaci eszközök szerepe és helye a foglalkoztatási törvényben 42 IV. A szociálpolitika és a szociális ellátások változásai 48 IV. 1. A szociálpolitika át- és újraértékelése 48 IV.2. A decentralizált szociálpolitika jellemzői 49 IV.3. Az aktív szociálpolitikai eszközök egyik megvalósulási formája: a szociális földprogramok 51 IV.3.1. A szociális földprogram tartalma és helye a szociális ellátások között 51 IV.3.2. A szociális földprogramok működésének alapelvei 52 MÁSODIK FEJEZET: A szociális földprogramok történeti előzményei I. Az első szegénytörvénytől az ínségakciókig 59 1.1. A szegényügyi igazgatás kiépülése 59 1.2. Az első világháború utáni ínségakciók 61 II. A korrektív szociálpolitikává szélesülő szegénypolitika és a Magyar Norma bevezetése 62 ILI. A társadalombiztosítási reform 64 II.2. A második szegénytörvény és az Egri, illetve a Magyar Norma 66 III. A produktív szociálpolitika korszaka 72 III.1. Az első kísérletek 73 111.2. Az 1939-es társadalompolitikai értekezlet 76 111.3. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezeti felépítése és működése.. 80 111.4. A Közjóléti Szövetkezetek működése és jellemzői 84 111.5. A Komárom vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet alapítása és működése 89 111.6. A produktív szociálpolitika eredményei 91 HARMADIK FEJEZET: A szociális földprogramok működése és eredményei 1992-2000 I. A szociális földprogramok fejlődéstörténete 98 1.1. Az indulás 98 1.2. A szociális földprogramok területi-települési hatóköre 98 1.3. A szociális földprogramok célcsoportjai, támogatási formái és birtokviszonyai .100 1.4. A szociális földprogramok szervezeti formái 100 1.5. A szociális földprogramok központi támogatási forrásai 101 1.6. A szociális földprogramok központi irányításának és támogatási rendszerének változásai 103 1.7. A szociális földprogramok pályázati rendszere 105 1.8. Az egyes, helyi programok szervezésének fázisai 106 1.9. A szociális földprogramok kapcsolatrendszerei 107 II. A szociális földprogramok vizsgálata 109 11.1. A kutatás céljai és módszerei 109 11.2. A szociális földprogramok vizsgálatának eredményei 111 11.2.1. A szociális földprogramokban részt vevő települések helyzete 112 11.2.2. A szociális földprogramban részt vevők jellemzői 118 11.2.2.1. A szociális földprogramban részt vevők számának alakulása 120 11.2.2.2. Romaprogram-e a szociális földprogram? 123 11.2.3. A szociális földprogramok szervezeti formái 125 11.2.4. A szociális földprogramok működtetésének összetevői 130 11.2.4.1. A szociális földprogramról nyert információk eredete 130 11.2.4.2. A program indításakor megfogalmazott elvárások 130 II.2.4.3. A programok előkészítésének tényezői 11.2.4.4. A programokra épülő helyi szabályozások 132 11.2.4.5. A programok célkitűzései 133 11.2.5. A szociális földprogramok termelési viszonyai 134 11.2.5.1. A szociális földprogramok helyzete a működésbe vont földterületek alapján 134 11.2.5.2. A szociális földprogram termelési formái és termelésszerkezete 137 11.2.6. A programok pénzügyi gazdálkodása 141 11.2.6.1. A szociális földprogramok bevételi és kiadási szerkezetének jellemzői 143 11.2.7. A szociális földprogramok által nyújtott szolgáltatások és ellátások 147 11.2.8. A szociális földprogramok típusai 150 III. A szociális földprogramok vizsgálati eredményeinek összegzése 157 NEGYEDIK FEJEZET: Esettanulmányok a szociális földprogramok köréből I. Szociális földprogram Sarkadon 1992-1998 165 II. A szakolyi szociális földprogram 1993-2000 177 III. Az encsi szociális földprogram 187 IV. Szociális földprogram Hidvégardón 195 Mellékletek 201 1.sz. A szociális földprogramban részt vevő települések jellemzői megyénként és kistérségenként 202 2.sz. A szociális földprogramban részt vevők száma megyénként és kistérségenként 203 3.sz. A szociális földprogramok alapítási jellemzői megyénként és kistérségenként 204 4.sz. A szociális földprogramok szervezettípus szerinti jellemzői megyénként és kistérségenként 206 5.sz. A szociális földprogramokba bevont földterületek származásának jellemzői megyénként és kistérségenként 208 Ábrák, táblázatok és térképek jegyzéke 211 Irodalomjegyzék 215