A szöveg megközelítései: Kérdések - válaszok

TARTALOM Előszó 9 Bevezetés 11 A szövegfogalom értelmezése 15 1. kérdés: Mit célszerű szövegnek neveznünk? 18 2. kérdés: A szövegszerűség mennyiben adott komplex jelekhez rendelt külső tulajdonság, és mennyiben azok belső (inherens) tulajdonsága - ha az egyáltalán? 24 A szövegtani kutatás diszciplínakörnyezete (Szövegtanok-a szövegtanok alkalmazási területei) 27 1. kérdés: Mi az előnye és mi a hátránya a szövegtan szakkifejezés használatának? 27 2. kérdés: Melyik az a (maximális) diszciplínakörnyezet, amelyben a szövegtani kutatás elhelyezendő? 29 3. kérdés: Mi határozza meg egy szövegtan jellegét? 30 4. kérdés: Milyen jellegű szövegtan(ok) létrehozására célszerű törekedni? 34 Az általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozása 39 1. kérdés: Mivel járul hozzá a szemiotika egy általános szemiotikai szövegtani interdiszciplináris megalapozáshoz (I.)? 39 2. kérdés: Mivel járul hozzá a kommunikációelmélet egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 47 3. kérdés: Mivel járul hozzá a pszichológia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 49 4. kérdés: Mivel járul hozzá az antropológiai hermeneutika egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 50 5. kérdés: Mivel járul hozzá a tudásszociológia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 54 6. kérdés: Mivel járul hozzá a filozófia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 55 7. kérdés: Mivel járul hozzá a szemiotika egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához (II.)? 57 Az általános szemiotikai szövegtan és szövegtani társtudományai 61 1. kérdés: Mivel foglalkoznak a verbális szövegek hagyományos értelemben vett szövegtani társtudományai (a poétika, a narratológia, a retorika, a stilisztika, stb.)? 61 2. kérdés: Mivel foglalkoznak (mivel kell, hogy foglalkozzanak) a multimediális szövegek szövegtani társtudományai? 63 3. kérdés: Mi kellene, legyen a tárgya, célja és módszere a szó- és gondolatalakzatok (autonóm) elméletéhez? 65 4. kérdés: Melyek a tipológiai jellegű szövegtani társtudományok, és mik azok globális feladatai? 66 5. kérdés: Milyen jellegű szövegtani társtudomány a stilisztika, és melyek globális feladatai? 68 6. kérdés: Milyen jellegű (szövegtani) társtudomány az esztétika, és melyek a globális feladatai? 69 A verbális szövegek szemiotikai szövegtana és a nyelvészet 71 1. kérdés: Mivel indokolható a "verbális szövegek" szakkifejezés használata? 71 2. kérdés: A verbális nyelvek "megformáltság-központú" nyelvészetének milyen két fő ágát célszerű megkülönböztetni? 72 3. kérdés: Melyek a verbális nyelvek nyelvészeti tudományágainak lexikogrammatikai szektorai? 76 4. kérdés: Mi a rendszernyelvészet lexikogrammatikai szektorának tárgya, célja és módszere? 80 5. kérdés: Mi a lexikogrammatikai szektor tárgya, célja és módszere a rendszer elemei használata nyelvészetének keretében? 81 6. kérdés: Mi a rendszernyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere? 83 7. kérdés: Mi a verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere a rendszer elemei használatának nyelvészetében? 84 8. kérdés: Mi a szövegnyelvészet lexikogrammatikai szektorának tárgya, célja és módszere? 85 9. kérdés: Mi a szövegnyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere? 90 10. kérdés: Mi a szövegtudományok diszciplínakörnyezete figyelembe vételének funkciója a kutatásban és oktatásban? 93 A verbális szövegek kreatív megközelítése szemiotikai szövegtani keretben 95 1. kérdés: Mi a kreatív gyakorlatok végzésének/végeztetésének elsődleges célja, és e gyakorlatok milyen típusai között lehet/célszerű különbséget tenni? 95 2. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójának vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? 97 3. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójának rendelhető nyelvi formai felépítés vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? 102 4. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójának rendelhető nyelvi jelentéstani felépítés vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? 106 5. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójához rendelhető (valóságos vagy képzelt) világdarab vizsgálatánál figyelembe kell venni? 111 6. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyek egy verbális szövegből és a vele intertextuális kapcsolatba hozható szövegekből létrejövő szövegcsaládok vizsgálatánál figyelembe kell venni? 114 7. kérdés: Mi a kapcsolat a kreatív gyakorlatok "kreatív-produktív" és "kaleidoszkopikus" típusú gyakorlatai között? 117 A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben 119 1. kérdés: Mik az analitikus szövegmegközelítés általános vezérlő alapelvei? 119 2. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásánál mit mondhatunk annak vehikulum-imágójával kapcsolatban? 121 3. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásánál mit mondhatunk annak formációjával és sensusával kapcsolatban? 122 4. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásakor mit mondhatunk annak relátum-imágójával kapcsolatban? 135 A szemiotikai szövegtan mint egy studium generale egyik alapeleme 141 1. kérdés: Mit nevezünk Studium generale-nak? 141 2. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan az interdiszciplináris alapozás tudományaival való kapcsolatában? 143 3. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan a nyelvészeti tudományokkal való kapcsolatában? 145 4. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan a szövegtani társtudományokkal való kapcsolatában? 146 5. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan az alkalmazási területekkel való kapcsolatában? 147 6. kérdés: Mi az első lépés a multimediális kommunikáció (a multimediális kommunikátorok) elemzése felé? 148 Kitekintés 151 Bibliográfia 155 Név- és tárgymutató 161