A szöveg vonzásában II. - Átjárók - Irodalom

FÜLSZÖVEG A tankönyv talán legnagyobb erénye, hogy csakugyan képes arra (amire a legtöbb irodalomtankönyv nem), hogy a műelemzést módszerként mutassa be, az eszközök felől (és nem valamely prekoncepciózus értelmezés felől) közelítve a műhöz mint irodalmi tényhez, önálló törvényszerűségek szerint működő, zárt világhoz. (Imre Flóra) A tankönyv fogalomrendszere logikus, tervszerű, a didaktikai feldolgozás nagyon jó, a szokásos tankönyvek kérdésanyagánál, feladatainál az itt olvasottak messze színvonalasabbak. Kiemelten jó a tankönyv önálló gondolkodásra, önálló munkára késztető tendenciája. A könyv egyszerre ismeretközlő és munkáltató jellegű, igen változatos metodikai apparátussal rendelkezik. (Bókay Antal) TARTALOM BEAVATÁS 3 BEVEZETÉS - CÉLOK - ESZKÖZÖK 3 MI AZ A BEAVATÁS - MOTTÓK, IDÉZETEK, VERSEK 5 Szemelvények 7 Kosztolányi Dezső: A KULCS 11 Az elbeszélés olvasása 11 MIT CSINÁLUNK, AMIKOR OLVASUNK? 12 A KULCS értelmezése 12 I. ÉRTELMEZÉS MÁS MÜVEK, IRODALMI KÓDOK, KONVENCIÓK ALAPJÁN 13 A megértés és az előismeretek, a hagyomány szerepe a megértésben 13 A KULCS mint beavatástörténet 14 II. ÉRTELMEZÉSI MODELLEK 17 1. Az elbeszélés cselekménye mint problémamegoldási folyamat 18 2. Az elbeszélés mint állapotváltozás 20 3. Az elbeszélés mint átértékelődési folyamat 23 4. Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 26 Az értelmezési modellek hozadéka 31 Az elbeszélés kritikája 32 Az elbeszélői nézőpont (ki beszél, ki lát és ki értékel?) 33 Ernest Hemingway: INDIÁN TÁBOR 36 Párhuzamok A KULCS és az INDIÁN TÁBOR között 38 Sánta Ferenc: EMBERAVATÁS 38 Az elbeszélés olvasása 38 Az elbeszélés értelmezése 40 Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 40 Az elbeszélés kritikája 43 KITÉRŐ: MITŐL LESZ VALAMI TÖRTÉNET? 44 Vámos Miklós: AZ EMBER DOLGOZNI KEZD 45 Az elbeszélés olvasása 45 Az elbeszélés értelmezése 46 Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 47 Beilleszkedés, a csoport alakulása 49 A Vámos-novella kritikája 49 Szocializáció és szerepek 51 Esterházy Péter: PÁPAI VIZEKEN NE KALÓZKODJ! 53 Az elbeszélés olvasása 53 Az elbeszélés értelmezése 54 Az elbeszélés mint ellentétpárok rendszere 55 Az író mint pincér 56 Sylvia Plath: BEAVATÁS 56 Az elbeszélés olvasása 56 Az elbeszélés értelmezése 57 Az elbeszélés kritikája 58 A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM 60 A SZIGET VARÁZSA 60 VERNE ÉS GOLDING - GYERMEKTÁRSADALMAK A SZIGETEN 62 Jules Verne: KÉTÉVI VAKÁCIÓ 63 A Chairman-sziget világa 63 A telepesek társadalma 64 Az izgalom forrásai - konfliktusok és késleltetések 65 A regény kritikája 66 KITÉRŐ - R. L. Stevenson: A KINCSES SZIGET 67 William Golding: A LEGYEK URA 70 Egy csapat fiú a szigeten - a regény cselekménye és szerkezete 74 A szereplők és kapcsolataik 77 Ismétlődő motívumok és jelképek 80 A regény különböző értelmezései: társadalmi-politikai, lélektani-erkölcsi és biblikus-vallási példázat 85 Egy lehetséges párhuzam - Ady Endre: Az ELTÉVEDT LOVAS 87 A LEGYEK URA a ti színpadotokon 88 TI a szigeten 88 William Shakespeare: A VIHAR 89 Néhány szó Shakespeare-ről és világáról 89 A VIHAR olvasása 91 Cselekmény és jellemek - a három cselekményszál és Prospero tervei 92 A darab értelmezése - tükörrendszer és vezérmotívumok 93 Természet és civilizáció - az ember nevelhetősége 95 Látszat és valóság - illúzió és igazság 98 A VIHAR kritikája 100 ,,ITTHON VAGYOK" 103 I. Radnóti Miklós: NEM TUDHATOM... 104 II. Vörösmarty Mihály: SZÓZAT 107 Kölcsey Ferenc: ZRÍNYI DALA 108 A SZÓZAT mint szónoklat 108 III. Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ 110 A bűntudat és önsajnálat verse 111 Aránybillentő szerkezet 112 A történelmi visszahelyezkedés költeménye 113 Ady Endre: NEKÜNK MOHÁCS KELL 116 KITÉRŐ: ERÉNY A BALSZERENCSÉBEN - A TÚLÉLÉS NÉPE 117 KITÉRŐ: A NEMZETHALÁL GONDOLATA 117 - KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: LENNI VAGY NEM LENNI 120 IV. A KÖLTŐ ÉS HAZÁJA - HÁROM PILLANATKÉP: JANUS PANNONIUS, BALASSI, ADY 120 Janus Pannonius: PANNÓNIA DICSÉRETE, EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRA 120 Balassi Bálint: ÓH, ÉN ÉDES HAZÁM..., EGY KATONAÉNEK 122 ÓH, ÉN ÉDES HAZÁM... (VALEDICIT PATRIAE...) 122 EGY KATONAÉNEK - IN LAUDEM CONFINIORUM (A VÉGEK DICSÉRETÉRE) 124 Ady Endre: GÓG ÉS MAGÓG... 126 MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG (Házi olvasmány) 128 NÉHÁNY SZÓ MÓRICZRÓL 128 LÉGY JÓ MINDHALÁLIG 128 Beavatástörténet? - Nevelődési regény 129 A félős kisdiák és a szorongás regénye 130 Elbeszélői nézőpont és látókör (beszédhelyzet) 131 Külső és belső cselekmény 131 A művésszé válás regénye 134 A KÖLTÉSZET NYELVTANA - A NYELVTAN KÖLTÉSZETE 135 1. KÖLTÉSZET ÉS NYELVTAN? 135 2. NYELVTAN ÉS STÍLUS 137 3. VERSEK IGÉK NÉLKÜL 138 József Attila: KLÁRISOK 138 KITÉRŐ: A HIÁNY POÉTIKAI FUNKCIÓJA - József Attila: RINGATÓ 142 Kosztolányi Dezső: OKTÓBERI TÁJ 143 Babits Mihály: MESSZE... MESSZE 146 4. A FŐNÉVI IGENÉV A KÖLTÉSZETBEN 147 Vajda János: A VAÁLI ERDŐBEN 148 Ady Endre: SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI 149 5. VERSMONDATTAN 150 Vörösmarty Mihály: A GUTTENBERG-ALBUMBA 151 Verssorok és mondatok - ORSZÁGHÁZA, ESTI KÉRDÉS 153 Babits Mihály: HÚSVÉT ELŐTT 154 Babits Mihály: BALÁZSOLÁS 156 6. AZ ISMÉTLŐDÉS 158 Arany János: A WALESI BÁRDOK 159 Arany János: SZONDI KÉT APRÓDJA 163 7. HOGYAN MŰKÖDIK A VERS? 164 Ady Endre: A TISZA-PARTON 164 (1) Hangzás 165 (2) Ritmus 165 (3) Szófajok és mondatszerkezet 166 (4) Értékek 168 8. VERSELEMZÉSI GYAKORLATOK 169 Arany János: REG ÉS EST 169 Csokonai Vitéz Mihály: A REMÉNYHEZ 171 A HÉTKÖZNAPI ÉS A MŰVÉSZI KOMMUNIKÁCIÓ 172 A KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció tényezői 172 A jel 174 Miért kommunikálunk? 175 MŰVÉSZET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 175 A művészi kommunikáció sajátosságai 177 KÖLTŐ, HAZUDJ! 178 A KONTEXTUS HATALMA 181 Miről mesél egy villamosjegy? 182 A közlésfolyamat tényezőinek megkettőződése - az irodalmi kommunikáció konvenciói 183 Egy másik villamos 187 Tar Sándor: MÉG CSAK 189 MIRE VALÓ AZ IRODALOM? 192 A lélek balga fényűzése, avagy a nélkülözhetetlen fölösleges 192 Nagy László: HIMNUSZ MINDEN IDŐBEN 194