A szovjetbeteg

Ismét, az elmúlt három év alatt immár harmadszor, új novelláskötettel jelentkezik az orvos-író Riesz Tamás, aki a hatodik X után jött rá a novellaírás ízére. A Szerző most is a már tőle megszokott, remek sztorizó stílusban, ugyanakkor mélyen humanista látásmóddal, szelíd iróniával megírt, csattanókra épülő, szinte mindig valós, halálpontos korrajzot adó történeteket gyűjtött össze egy csokorba. A történetek 1963. és 2008. között játszódnak, szinte mindegyikük valahogyan kapcsolódik az egészségügyhöz, követve a Szerző életútját a beteghordóságtól a professzori katedráig. Egyre-másra villantanak fel édes-bús vidám, de gyakran elkeserítő, az egykori és mai magyar valóságra jellemző képeket úgy, hogy egyúttal útmutatást adnak az Olvasóknak arra, hogyan kell saját magukat (gyógyítók és gyógyítottak) és a bajukat derűsen szemlélni, és bízni, hogy a jövőben (talán) jobb lesz? A könyv olvasásakor javasolt, hogy minden egyes novella "elfogyasztása" után tegyük le a kötetet, és "rágjuk meg", hogy mit is olvastunk. Biztosak lehetünk benne, hogy "megindul az agyunk"! Orvosi javaslat: 2 x 1-2 Riesz novella, lefekvéskor vagy utazáskor, amikor van időnk elmélkedni!