A társadalomtudomány eszméje és viszonya a filozófiához

FÜLSZÖVEG A társadalomtudós az emberek társadalmi viselkedését tanulmányozza. A viselkedés csak akkor társadalmi, ha szabályok irányítják. A viselkedés tehát nem azonosítható a közvetlenül megfigyelt testi állapotokkal, mozdulatokkal - szimbolikus karaktere, jelentése van. A társadalomtudósnak ezért az a feladata, hogy megértse a vizsgált emberi viselkedés jelentését. S feladatának egyedül akkor tehet eleget, ha abban a fogalmi keretben gondolkodik, amelyben maguk az érintettek gondolkodtak; meg kell tanulnia "nyelvüket", elemeznie kell fogalmaikat. - Ez a Winch-féle konceptuális elemzés lényege. A szerző a kései Wittgenstein gondolati örökségét kamatoztató analitikus irányzat ismert alakja. Könyvével, mely az angolszász szellemi életben sok vihart kavart, egy analitikus társadalomelmélet alapjait vetette meg. Gondolkodásmódjára Max Weber megértő szociológiája és Robin George Collingwood szellemfilozófiája gyakorolt még nagy befolyást. Megértő társadalomtudomány - angolszász módra (Erdélyi Ágnes) 7 Filozófiai támpontok 25 Célok és stratégiák 25 A filozófus-mesterember felfogás 27 Filozófia és tudomány 29 A filozófus érdeklődése a nyelv iránt 32 Konceptuális és empirikus kutatások 35 Az ismeretelmélet mint a filozófia kulcskérdése 37 Az ismeretelmélet és a társadalmi élet megértése 39 Szabályok: Wittgenstein elemzése 42 Néhány Wittgensteint övező félreértés 48 A jelentéssel bíró viselkedés természete 53 Filozófia és szociológia 53 Jelentéssel bíró viselkedés 56 Cselekvések és előírások 61 Szabályok és szokások 65 Reflektáltság 69 A társadalomkutatás mint tudomány 73 John Stuart Mill: "A morális tudományok logikája" 73 Fokozati és fajta szerinti különbségek 77 Motívumok és okok 80 Motívumok, diszpozíciók és indokok 83 A szabályszerűségek vizsgálata 85 A társadalmi intézmények megértése 88 Előrejelzések a társadalomtudományokban 91 Tudat és társadalom 95 Pareto: logikus és nem-logikus viselkedés 95 Pareto: reziduumok és derivátumok 101 Max Weber: megértés és oksági magyarázat 107 Max Weber: jelentéssel bíró cselekvés és társadalmi cselekvés 111 Fogalmak és cselekvések 115 A társadalmi viszonyok bensőséges volta 115 Diszkurzív és nem-diszkurzív "eszmék" 120 A társadalomtudományok és a történelem 123 Záró megjegyzések 126 Irodalom 127