A tatárjárás (1241-42)

SZERKESZTŐ Ritoók Ágnes Kiadó: Magyar Nemzeti Múzeum - 2007 - 151 oldal Megjegyzés: Kiállítási katalógus. Színes fotókkal, illusztrációkkal. ELŐSZÓ Részlet a könyvből: A tatárjárás után néhány évvel IV. Béla (1235-1270) a IV. Ince pápához intézett levelében keserű szavakkal emlékezett vissza a sorsfordító eseményekre: A tatárvész Magyarország nagy részét pusztává tette, és közben a keresztény világ tétlenül szemlélte az eseményeket. A magyar uralkodó ezért levonta a következtetéseket, és megfelelő lépéseket tett egy esetleges újabb tatár támadás kivédése érdekében. Többek között várakat épített, befogadta a pogány kunokat, fia kun nőt vett feleségül, leányai pedig a környező, nem igazán előkelő fejedelmekkel kötöttek házasságot. Sőt hajlott a tatárokkal való megegyezésre is, ha ezzel el tudja kerülni a veszedelmet. Az oklevél politikai nyomásgyakorlást sem nélkülöző sorai jól érzékeltetik az uralkodó lelkiállapotát. A tatárjárás az európai történelem egyik meghatározó eseménye. 1241-ben a tatárok a nyugati világ kapujában álltak. Magyarországon kívül Lengyelországot és Sziléziát is megtámadták. A keresztény hadak képtelenek voltak feltartóztatni a mongolokat, akik kegyetlenül pusztították az elfoglalt területeket. Ezek hallatán egyesek már-már az Utolsó ítéletet várták, bizonyos nyugati források Magyarország megszűnését mint tényt írásba is foglalták. Szerencsére a tatárjárásról több kortárs forrás fennmaradt, közülük Rogerius mester, nagyváradi kanonok Siralmas énekét érdemes kiemelnünk, amelynek szerzője szemtanúként számolt be az országban uralkodó állapotokról. Az utóbbi idők újabb kutatásai pedig számos értékes adattal, észrevétellel gazdagították a tragikus évekről alkotott ismereteinket. Vissza TARTALOM Szende László: MAGYARORSZÁG A TATÁRJÁRÁS IDEJÉN 9 Kovács S. Tibor: TÁMADÁS ÉS VÉDEKEZÉS 16 Tolnai Gergely: ERŐSSÉGEK A TATÁRJÁRÁS KORÁBAN 22 Kovács S. Tibor: A magyarok fegyverzete a tatárjárás idején 27 Vörös István: Nyelvszorítós, emelőszárú zabiák Gödöllő, Orosháza és Nagykőrös környékéről 29 Kovács S. Tibor: A keleti fegyverzet 31 Horváth Ferenc: A csengelei kun vezér lovassírja (Csongrád m. ) 33 Szolnoki László: Kengyel Hencidáról (Hajdú-Bihar m.) 35 Mesterházy Károly: Sírlelet Ártánd-Zomlin-pusztáról (Hajdú-Bihar m.) 35 Szolnoki László: Csigolyába fúródott nyílvessző a téglási 11-14. századi temetőből (Hajdú-Bihar m.) 36 Mesterházy Károly: Kései nomád lószerszám Rakamazról (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) 37 Laszlovszky József: AZ ORSZÁG PUSZTULÁSA 39 Wolf Mária: Hejőkeresztúr-Vizekköze - Tatárjárás idején elpusztult település (BAZ m.) 44 Tari Edit: PEST MEGYE PUSZTULÁSA A RÉGÉSZETI ADATOK TÜKRÉBEN 47 Dinnyés István: Tápiógyörgye-Ilike-part: egy ház a temetőben (Pest m.) 50 Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult falu Cegléd határában (Pest m.) 52 Horváth István: ESZTERGOM A TATÁRJÁRÁS KORÁBAN 54 Horváth István: Tatárjárás kori leletek Esztergomból 56 Kiss Etele: ÖTVÖSSÉG ÉS FÉMMŰVESSÉG MAGYARORSZÁGON A TATÁRJÁRÁS IDEJÉN 60 Kiss Etele: Körmeneti kereszt Cegléd határából (Pest m.) 69 Kiss Etele: Kereszt Kunszentmiklós-Bösztörpusztáról (Bács-Kiskun m.) 69 Kiss Etele: Kettős kereszt Nagykőrös-Ludaspusztáról (Pest m.) 70 Kiss Etele: A dunaszentmiklósi lelet (Komárom-Esztergom m.) 71 Kiss Etele: Bűntál Pusztavasadról (Pest m.) 72 Kiss Etele: Kereszt szártöredéke Kecskemét-Alsómonostorról (Bács-Kiskun m.) 73 Kiss Etele: Kereszt szártöredéke Lukács evangelista szimbólumával Kiskőrösről (Bács-Kiskun m.) 74 Biczó Piroska - Kiss Etele: Limoges-i tál Bátmonostorról (Bács-Kiskun m.) 75 Szatmári Imre: Zománcdíszes Mária-alak Ellésmonostorról (Csongrád megye) 77 Szatmári Imre: Körmeneti kereszt Mezőberény határárból (Békés m.) 77 Szatmári Imre: Körmeneti kereszt Hódmezővásárhely-Kopáncsról (Csongrád m.) 78 Tóth Csaba: A TATÁRJÁRÁS KORÁNAK PÉNZEKKEL KELTEZETT KINCSLELETEI 79 Szolnoki László: A Hajdúszoboszló-köselyparti éremlelet (Hajdú-Bihar m.) 91 Polgár Zoltán: Kincslelet friesachi dénárokkal Jászdózsáról (Szolnok m.) 91 V. Székely György: 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyák-dombról (Bács-Kiskun m.) 92 Bodó Balázs: 13. századi éremlelet Pécs központjából (Baranya m.) 94 Jakab Attila: Pátroha-Butorka-dűlő (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) 96 Wolf Mária: A tiszaörvényi lelet (Szolnok m.) 98 Kiss Etele: Palástkapocs Bajnáról (Komárom-Esztergom m.) 99 Kiss Etele: Díszkorongpár a budapesti leletből 100 Jakab Attila: Kincslelet Tyúkod-Bagolyvárról (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) 101 Szolnoki László: A nagycserei vaseszközlelet (Hajdú-Bihar m.) 104 Szakács Béla Zsolt: MAGYARORSZÁG ÉPÍTÉSZETE A TATÁRJÁRÁS KORÁBAN 107 Búzás Gergely: Visegrád vára a tatárjárás után 113 Irásné Melis Katalin: A MARGITSZIGETI KIRÁLYI UDVARHELY ÁTÉPÍTÉSE ÉS A DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR ALAPÍTÁSA (1243-1255) 115 Irásné Melis Katalin: Kőfaragványok a margitszigeti domonkos apácakolostor területéről 121 Magyar Károly - Kovács Eszter: Buda: Egy új város születése 122 Kiss Etele: IV. Béla aranybullája 125 Gödölle Mátyás: A TATÁRJÁRÁS ÁBRÁZOLÁSAIRÓL 127 IRODALOM 139 RÖVIDÍTÉSEK - 151