A tőkefelhalmozás

Rosa Luxemburg főművének megjelentetésével régi adósságát törteszti marxiita könyvkiadásunk. A nemzetközi munkásmozgalom fiatalon mártírhalált halt kiváló teoretikusának e munkája a marxista impcrializmuselmélet -- napjainkban is nagy hatást gyakorló -- sokat igérő kisérlete volt. Luxemburg elemzésének középpontjában a tőkés módon folyó termelésnek az imperialista korszakban különösen kiéleződő értékesítési problémái állnak. Az etemzés kiindulópontja a marxi Tőkének az újratermelési folyamat bemutatására alkalmazott egyensúlyi modellje, amit Marx A tóke 11. kötetének végén vázolt fel. Luxemburg célja e vázlatos marxi elemzés továbbfejtesztése, s a marxi modellnek a valóságos történclmi-társadalmi folyamatokra való alkalmazása volt, amit az értéktöbblet realizálódásának,a piaci értékesités konkrét feltételeinek a marxi újratermelési modellbe való ,,beépitésében" vél megoldhatónak. Legfőbb -- s a valóságos történelmi fejlődés által nem igazolódott -- következtetése az, hogy az értéktöbblet realizálódása, a piaci értékesítés csakis a nem-tőkés szférák -- termetósi ágak vagy országok -- keresletére támaszkodva mehet végbe, a tőkéstermelés tehát létfeltételként igényli a nem-tőkés területek meglétét, a tőkés termetés ,,egyedül" maiadva képtelen saját reprodukciójára. Luxemburg könyvét megjelenése után igen heves kritika érte a korabeli szociáldemokrata sajtó részéről. E kritikákra Luxemburg újabb műben válaszolt ,,Ellenbirálat..," cimmel. A jelen kiadás ,,A tőkefelhalmozás" mellett ezt is tartalmazza. Noha Luxemburg elméleti és gyakoriati politikai következtetései a későbbi történclmi fejlemények tükrében tévesnek bizonyultak, a kapitalizmus imperialista szakaszának luxemburgi elemzése mindenképp az imperializmus marxista elméletéhez való maradandóan értékes hozzájárulásnak tekinthető, jelentősége mind az elméleti kutatómunkában, mind a politikai gyakorlatban vitathatatlan.