A török világ végnapjai Magyarországon (Históriai mozaikok)

SZERKESZTŐ Hausner Gábor LEKTOR Rázsó Gyula Szakály Ferenc 'Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon ' összes példány Kiadó: Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1986 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 412 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-326-197-X Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. ELŐSZÓ Az 1683-as Bécs elleni török támadás és a magyarországi visszafoglaló háború megindulásának háromszázadik évfordulója óta., csaknem az ezredfordulóig tartóan, minden esztendőben megemlékezhetünk e küzdelem valamely nevezetesebb vagy kevésbé nevezetesebb hadi eseményéről. Közöttük Magyarország további sorsa szempontjából a legjelentősebb minden bizonnyal Buda 1686-os fölszabadítása volt a másfél százados oszmán uralom alól, s érthetően erről jelent meg már eddig is a legtöbb magyar kiadvány. Ezek növekvő száma az időszerűségen túl azért is örömmel üdvözölendő, mert az 1683-tól 1699-ig tartó visszafoglaló háború története a felszabadulást követő évtizedek magyar történetírásában meglehetősen elhanyagolt területnek számított, jórészt különféle - véleményünk szerint helytelenül aktualizáló - politikai szempont miatt. Így nem csupán a széles nagyközönségnek, de még a történelmet oktató pedagógusok tekintélyes részének is csak hézagos ismeretei voltak, és sokaknak sajnos vannak még ma is annak a több mint másfél évtizedes véres küzdelemnek a történetéről, amely meghatározó szerepet játszott Magyarország további gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében. A közelmúltban megjelent - alapvetően ismeretterjesztő, népszerű - feldolgozások vagy egy-egy hadi eseményt tárgyalnak, vagy a háború történetét mondják el kronológiai sorrendben, mint például R. Várkonyi Ágnes, ifj. Barta János, Sugár István munkái, vagy a török birodalomról adnak szemtanú beszámolókat. A török világ megismerését célzó művek közé sorolható még Az illatos kert című, 1983-ban kiadott könyv is, amely a mohamedán - mindenekelőtt az arab - világ szerelmi kultúrájába enged, ha meglehetősen idillikusra színezetten is, bepillantást. Az olvasók többsége nem juthatott hozzá e megjelent könyvek mindegyikéhez, ezért úgy véljük, nem fölösleges, ha munkánkban némi szintézisét adjuk ezeknek a legújabb kutatási eredményeket tükröző kiadványoknak is. Könyvünk három nagyobb részre tagozódik. Az első arról a török világról kíván áttekintést adni, amelyet a visszafoglaló háború szüntetett meg Magyarországon. A második részben azoknak a legjelentősebb török és császári hadvezéreknek az életéről és cselekedeteiről számolunk be, akik kiemelkedtek e küzdelemben. A mű befejező része a visszafoglaló háború idején tanúsított magyar magatartást vizsgálja, arra törekedve, hogy lehetőleg elfogulatlanul mutassa be ezen időszak kurucainak és labancainak harcát. Választ keresve egyúttal arra a nem elhanyagolható kérdésre: miért küzdött a magyarok váltakozó számú része e háború alatt is török szövetségben? Munkánkban több oldalról is többrétűen kívántuk bemutatni mind a török világot, mind az egymással véres harcot vívó két nagyhatalom főszereplőit és azok környezetét, nemkülönben a XVII. század végi magyar életet és sorsproblémákat. E feladat teljesítése nem csekély nehézséget rejt magában. Többek között azért, mert a tárgyalt időszakban mind a török, mind a Habsburg-hatalom a magyarság számára egyszerre volt ellenség és szövetséges, sőt a két táborban küzdő magyarok több esetben szembekerültek, és véres harcot folytattak egymással is. Barát és ellenség fogalmát tehát nagyon különbözően értelmezték a korabeliek. Mindkét táborban lévők magukat tekintették "az édes haza igaz ügye" oltalmazóinak, s a másik párton lévőket pedig árulóknak. Ez az elfogult szemlélet szinte napjainkig hat az utókor történetíróira; nem kis zavart okozva ezzel a széles tömegek történetfelfogásában, eligazodásában. Buda török uralom alóli felszabadulásának háromszázadik évfordulóján újra sokakban fölvetődik a kérdés: kikhez kötődjünk érzelmileg? A Habsburg-uralkodó hatalmát kelet felé növelni akaró Lotharingiai Károly herceg Budát vívó, sok nemzetből verbuválódott katonáihoz-e, akik között 15 000 magyar is harcolt - vagy a török vazallusság mellett kitartó kurucokhoz, Zrínyi Ilona Munkács várát védő vitézeihez? Úgy véljük, e súlyos probléma megoldásában iránymutatóak József Attila sokat idézett, de nem mindig megszívlelt sorai: "A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés." Ennek szellemében szeretnénk bemutatni mind a török világot, mind a magyarországi török uralmat fölszámoló háború idegen és magyar résztvevőit. Mennyiben sikerült megvalósítani célunkat? - az olvasó hivatott eldönteni. Vissza TARTALOM Prológus 7 Török világ - milyen világ? A kortársak szemével és az utókor ítéletében 13 Ott túl a rácson, virulnak a rózsák? 13 Kortársak a török világról 17 Török és magyar nézetek a békés egymás mellett élésről 46 Az utókor ítéletében 54 Török és császári hadvezérek Magyarország birtoklásáért Kara Musztafa tündöklése és bukása 69 A háború megindulása - ahogyan Jókai látta 69 Török karriertörténet 72 Kara Musztafa és a magyarok 76 Kalandorterv vagy megalapozott döntés? 80 A hadjárat megindítása 84 Pánik Bécsben 89 Kara Musztafa nagy mulasztása 91 Bécs és ostroma 94 Az évszázad csatája 106 A menekülő nagyvezér 112 Kara Musztafa második - végzetes - kudarca 114 Az út vége 117 A "csendes herceg" 121 A felkészülés évtizedei 123 Magyarország feladása - Bécs megvédése 128 Háború vagy béke? 133 A magyarországi diadalok nyitánya 137 Egy sikertelen próbálkozás 146 Diadalról diadalra 151 Abdurrahman, a rettenthetetlen 174 A "budai basák" 174 Mit tudunk Abdurrahmanról? 182 Buda védelmének megszervezése 184 Váltakozó kimenetelű harcok 187 Az első "nem" 191 Az utolsó roham 203 "Jaj! nekünk, jaj!" 206 "Türken Louis" - A török réme 216 Életrajzi és kortörténeti adalékok 218 Az első szárnypróbálgatások 220 Új tényező a küzdőtéren 223 Hogyan tovább? 225 A fővezér 231 Búcsú a török hadszíntértől 236 Köprülü Musztafa - az utolsó reménysugár 238 Pánik Konstantinápolyban 238 Köprülü Musztafa, az új nagyvezér 240 Menekülés Budáról, riadalom Bécsben 242 Készületek a döntő összecsapásra 248 Az évszázad legvéresebb csatája 250 Veterani - az "erdélyiek apja" 254 Veterani a harcokban, 1683-1686 között 255 "Egy korbácslás nélkül fejet hajtanának..." 259 A Balkánért folyó harcokban 261 Erdély védelmében 264 Veterani hősi halála 267 Kis ember nagy diadalt arat 274 Származás, ifjonti álmodozások 274 Hadvezéri iskola 279 A fővezér diadala 283 Zenta után 290 Meditáció a győzelem okairól 292 Magyarok a visszafoglaló háború idején "Egyik háziköröszt, másik merő fene..." 299 A kereszténység védőbástyája 299 Sajátos történelmi szerep: két út szolgái 303 A török kérdés 1683-ban 306 Kurucok 309 Kik voltak és mit akartak? 309 A kurucok politikai arculata 314 "Katonai géniusz" 320 Felső-Magyarország védelmében: 1683-1685 330 A "munkácsi heroina" 340 A "kuruc király" utolsó diadala 345 A hegyaljai kuruc felkelés 352 Magyarok a török ellen 356 Bécs ostroma előtt és után 356 Magyarok Buda visszafoglalásában 371 Magyarok Buda után 381 Epilógus 386 A karlócai békekötés 386 Karlóca fényei és árnyai 389 Időrendi táblázat 394