A törökverő

Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1938-ban írtam ezt a regényt. Most szinte minden változtatás nélkül adom újra közre. Csupán stiláris javításokat végeztem rajta, elsősorban azt, hogy igyekeztem belőle kigyomlálni a sikerületlen, történetietlen s valóban formalista anarchaizálást. Egyébként semmit nem változtattam a regényen. Nem írtam át, sem egészben, sem részleteiben. Azt jelenti ez talán, hogy tizenhárom év után úgy érzem, hogy "A törökverő" mind az írói mondanivaló, mind az írói megformálás tekintetében teljesen kiállotta a próbát? A mű maga cáfolna rá önhittségemre, ha valóban így hinném ezt. Tizenhárom esztendő nagy idő egy író fejlődésében, érlelődésében. Még akkor is, ha - mint én - éveken át nem próbálja nagyobb művel az erejét, képességeit. Gondolom, a legtöbb író úgy van ezzel, hogy ha előveszi és föllapozza régebbi vagy éppen fiatalkori alkotásait, sokféle elégedetlenség nyiladozik benne. Még az is megesik, hogy egy-egy részletnél szinte csodálkozva, idegenül áll meg: én írtam és így írtam ezt?! S ez valahogyan természetes. Ez is méri az író fejlődését.