A történetírás története Kelet-Európában

Ebben a könyvben a lengyel, a cseh, az orosz (az összehasonlító fejezetben a magyar), a horvát, a román, a szerb, a bolgár, a szlovák és a szlovén történetírás történetét kapja kézhez az olvasó, a kezdetektől a második világháborúig, a orosz esetében az elsőig. Vagyis a már államilag támogatott marxista-leninista történetírás fejlődésére nem tér ki., Ez újabb könyv tárgya lehet, majd ha meglesz a megfelelő történeti távlat. Tudomásul kell venni, hogy a szerző nyelvi fogyatékosságai miatt néhány nép történetírása nem szerepel, sem a bizánci, sem az újgörög, de a baltiak sem, és az albánok sem. Az utóbbiak esetében csak a 20. században lehet történetírásról beszélni. A nagy hiányosság persze a bizánci krónikaírás. Amikor a brnói egyetem tanára, Josef Macurek 1946-ban megírta Dejepisectví Vychodni Evropy című munkáját, a bizánci történetírást is részletesen taglalta. Jelen munkánkban az általunk tárgyalt esetekben jóval kevesebb adattal találkozhatunk, mint Macurek könyvében, csak a legjelentősebb történészekkel és fő munkáikkal. Ő is időrendben adta közzé anyagát, nagyobb kronológiai egységekben, a 19-20 század előtti korokban aszerint, melyik hatalom kulturális befolyása érvényesült. Ezért is választottuk tőle eltérően a - nem országok, hanem - nemzetek szerinti tagozást.