A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái

Előszó 5 Általános problémák 11 B. M. Kedrov: Filozófia és természettudomány 13 A természettudományos forradalom 13 A természettudomány válsága és a kivezető utak 17 Lenin előrelátása 22 A természettudomány történetének dialektikus általánosítása 27 A filozófusok és a természettudósok szövetsége 29 Sz. R. Mikulinszkij: A tudománytörténeti kutatás módszertani kérdései 32 A tudománytörténeti önálló tudományággá válik 34 A tudománytörténeti kutatások feladatai 39 A tudományos fejlődés mozgatórugóinak problémája és a fő módszertani irányzatok kialakulása a természettudomány-történetében 44 A tudomány történetének periodizációja 51 N. I. Rodnij: A tudományos forradalom néhány kérdése 55 Előzetes megjegyzések 55 Az első tudományos forradalmak 59 A tudományos forradalmak néhány sajátossága 70 Van-e jelenleg tudományos forradalom? 79 R. J. Stejnman: A fejlődés problémája a természettudomány történetében 88 Fejlődéskoncepciók a XIX. századi és a XX. század eleji természtettudományban 89 A marxista fejlődéselmélet fő vonásai 93 A modern természettudomány fejlődéskoncepciója és a kvantumelmélet 99 A fejlődés és a mozgás 103 N. F. Ovcsinnyikov: A tudományos ismeretek fejlődési sajátosságai és egységesülési tendenciája 110 Az előfeltevések tisztázásának szükségessége 113 Az ismeretek elemzésének főbb felosztásai 119 Specializálódás és differenciálódás 126 A tudomány tárgyát kutatva 129 A tudás egységére irányuló tencencia és a redukcionizmus 131 A konfrontáció jelensége 137 Az egység típusai és szintjei 154 A korrespondenciaelv 167 A. F. Zotov: A tudományos ismeretek átörökítése és a korrespondenciaelv 169 Az átörökítés a tudomány történeti fejlődésének törvényszerűségére 169 Az ismeretek átörökítése komplex probléma 174 A korrespondenciaelv különböző vonatkozásai 178 Az új alapvető idealizációkra való átmenet 184 Az ismeretek elmélyülésének és bővülésének elve 194 I. P. Sztahanov: A fizikai elméletek evolúciója 198 Az igazság nem empirikus kritériumai 198 A tudás fejlődésének elve 204 Az empirikus tudomány fejlődésének szakaszai 209 A formalizáció ára 211 Az ismeretek egysége a metatudomány szintjén 213 N. I. Kuznyecova-J. N. Szerov: A tudományos ismeretek fejődésének vizsgálata 219 A természettudományos ismeretek logikai-módszertani elemzésének problémái és a korrespondenciaelv 221 A tudományos tevékenység "szituációs elemzése" a tudomány logikájában és módszertanában 225 A tudományos forradalom vizsgálatának problémája 229 A. Turszunov: Az extrapolációs módszer és a korrespondenciaelv 234 Az extrapolációs módszer ismeretelméleti sajátosságai 234 Az extrapoláció a fizika megismerésében 238 A korrespondenciaelv az extrapoláció alapja 248 A. N. Niszanbajev: A korrespondenciaelv a matematikában 254 Az euklideszi és a nem euklideszi geometria korrespondenciája 255 A számfogalom fejlődése a korrespondencia-gondolat fényében 259 A korrespondencia gondolata a differenciál- és integrálegyenletek elméletének fejlődésében 261 Az ismeretek kondenzálódásának problémája 266 Az absztrakt és a konkrét dialektikája 268 A matematika heurisztikus szerepéről 271 A tudományos ismeretek szerkezete 275 I. A. Akcsurin: Az alapfogalmak és a valóságos struktúrák adekvátságának problémája 277 A Zenon-Eudoxosz-féle módszertani problémák osztálya 277 Az organizáció és a struktúra fogalmának egy lehetséges értelmezése 284 Az objektumok individualizmusának és lokalizálásának problémája 290 J. V. Szacskov A tudományos elmélet szerkezete és a valószínűség fogalma 299 Az elmélet viszonylag zárt forgalmi rendszer 299 A szigorú determináció elve 301 A valószínűség szerepe az elmélet szerkezetében 305 I. Sz. Alekszejev: A fizikai ismeretek szerkezetének egy lehetséges modellje 312 Az empirikus és a teoretikus ismeretek szembeállítása 313 Az ismeretelemek tipológiája 316 A fizikai ismeretek szerkezetének modellje 319 A. I. Ujomov: A struktúrák azonosításának egyik módszeréről 323 A Leibniz-elv két megfogalmazása 324 A dolgok azonossága és környezeteik azonossága 329 A predikátumok azonosítása 338 A struktúrák azonosítása 342 A. J. Levin: A fizikai elméletek strukturális elemzésének szemiotikai szemlélete 347 A matematikai és a fizikai ismeretek 347 A fizikai elmélet bizonyos típusú nyelv 352 Alapsematika 356 A fizikai elmélet rendszerszintjei 363 O. A. Podlisevszkij: Eljárások a fizikai elmélet alapjának kialakítására 370 Az alap mint modellrendszer 371 Az idealizáció mint eljárás az alap összetevőinek kialakítására 372 A modellező-eljárás az alap összetevőinek kialakítására 374 A formális eljárás az alap összetevőinek kialakítására 378 Alapfogalmak 385 P. Sz. Dislevij: A modern fizika alapfogalmairól és alapelveiről 387 A fizika egységének elvei 387 "A megismerés feltételei" 392 "A fizikai realitás" 397 R. A. Aronov: A tér és az idő és a téridő 403 A relativitáselmélet két értelmezése 403 Az abszolút világ posztulátuma 407 A tér és az idő minőségi különbsége 410 A téridő realitásának problémája 413 A relatív és az abszolút dialektikája 415 Sz. D. Hajtun: Az entrópia fogalmának kérdéséhez 421 Az entrópia és az energia kapcsolata 423 Az entrópia fogalma és az anyag strukturális szervezettségi szintjei 425 Az entrópia-változás folyamatainak kimeríthetetlensége 430 I. A. Buh: A fizikai elmélet elemi objektumának fogalma 441 Az elemi objektum fogalmának kialakulása 441 Az elemi objektum matematikai ábrázolása 450 Az elmélet elemi objektuma és törvényei 455