A valóság vonzásában (Jogelméleti és politikaelméleti tanulmányok)

Jogelmélet: Szintetikus jogfelfogás és a jogállamiság érvényességtartománya; A jog varázslat alóli felszabadulása - Max Weber jogfejlődési magyarázata, Mag és héj: H.L.A. Hart jogkoncepciója Akik nyomot hagytak a 20. századon; Jogelméleti, alkotmányjogi és jogszociológiai alkotmányosság jelentések és alkotmányértelmezés; Lehetséges-e jogimmanens mérce felállítása az alkotmánybíráskodás megítéléséhez?; A szociális jogállam követelményeinek helyzete alkotmányos berendezkedésünkben: múlt, jelen és jövő?; Alkotmánybíráskodásunk mérlege: 1990-1999 Tények, politológiai és alkotmányjogi értékelések Politikaelmélet: Tendenciák Magyarországon a parlamentáris jogállam kialakulásától 1996 végéig; Elvesztett kormányhatalom - megtartott törzsválasztók; A polgári nemzetállamon innen és túl; Mérlegen a XX. Század; A kormányzás terjedelmének és funkcióinak alakulása az éjjeliőr állam, a keynesiánus jóléti állam és a jelenkori dezetatizáció államának esetében; Vázlat a közbiztonság három dimenziójáról: világrendszer - nemzetállami szint és lokalitás Appendix - esztétikai kóborlások: Madame Bovary harca a nembeliségért. Egy asszony útkeresése - viszonyainak dinamikája tükrében; A humánumtól el nem idegeníthető szépség, az otthonosság létélményének neo-realista festője - Ridovics Péter; K. állattörténetei K. szerint Előszó (részlet) (...) Tanulmánykötetem közreadása nemcsak azért okoz örömet, mert első közléseket is tartalmaz. Hanem azért is, mert a kis példányszámú, nehezen hozzáférhető, szakjellegű orgánumokban történt publikálás után most sok tanulmányom együtt s eredeti intencióimnak megfelelően jelenik meg. (...) A kötet egységes szerkezete nemcsak tudományos érdeklődésem témáinak egybefoglalása következtében, hanem a témák közötti világos átutalások, kapcsolatok megteremthetősége miatt is előnyösnek tűnik. Végül még egy észrevétel arról, hogy miért - a nem teljesen magától értetődő - művészetkritikai fejezet. Ennek igen egyszerű a magyarázata. Filozófiai vonzalmaim nem csak a tudományt érintik, kiterjednek művészeti és esztétikai kérdésekre. Ezért született meg a "Kafkológia"-ról, illetve egy neorealista művész festészetéről írott tanulmány. Az esztétikum sajátosságán belül pedig régóta foglalkoztat a természeti és a művészeti széppel szemben a női szépség természetének különössége. Valószínűleg ennek felmutatása az érzéki megjelenés társadalmi-történelmi oldalának, benne a nemek közötti viszonynak a prizmáján keresztül lehetséges. Itt a feladat a női szépség társadalomelmélete felé történő előrenyomulás. A nagy Flaubert regény elemzése pedig e probléma esettanulmányaként született meg.