A valóság zenei képe

ELŐSZÓ Zeneesztétikai kérdésekhez nyúlni napjainkban természetesen lehetetlen anélkül, hogy számot vetnénk a világban szerte megmutatkozó zeneesztétikai törekvésekkel és jelenségekkel, a nagymúltú polgári zeneesztétika súlyos válságával, valamint az önmagát felemésztő esztétikai agnoszticizmusra válaszul megmutatkozó haladó álláspontokkal, köztük elsősorban a marxista zeneesztétikai kutatások eddigi eredményeivel. Ezek az esztétikai frontok a zeneélet mindennapjaiban vívják harcukat, hatásuk nemcsak szakmai vitákban, a zeneszerzői munka belső konfliktusain mutatkozik meg, hanem eleven a közönség között is, ezer rejtett csatornán át felszívódik a köztudatba, és öntudatlanul jó vagy rossz irányból határozza meg a közönség magatartását a zenehallgatásban, különösen a zene XX. századi fejlődésének megítélésében. Az itt következő dolgozat terjedelme és témaköre egyaránt szűkebb annál, semhogy nagy terjedelmű és nagyigényű történeti bevezetéssel vághasson neki feladatának. De arról mégsem mondhat le, hogy dióhéjba sűrített történeti helyzetkép alapján okolta meg témaválasztását, és próbáljon állást foglalni a kavargó vitában. A haladó polgári filozófia zeneesztétikája, az affektuselmélet volt a polgári zenemagyarázatnak az az utolsó állomása, amely még egységbe tudta foglalni a zeneesztétika objektív és szubjektív meghatározóit. A zenét ugyan affektusok kifejezésének tekintette, de ezek az affektusok számára nem individuálisan szubjektív tartalmakat, hanem közös emberi megnyilvánulásokat jelentettek. A zenét ilyen módon nem a zeneszerző szubjektív, egyéni érzései kifejezőjeként értelmezte, hanem az emberre általában jellemző, objektív és közölhető affektusok zenei megfogalmazásaként és szinte nyelvien egyértelmű közlésmódjaként. Ez az objektivitás és közölhetőség volt egyben a biztosíték arra is, hogy az így közölt és jellemeket meghatározó affektusok a zene hallgatójában is objektív törvényszerűséggel keltik fel a közölt érzést. Vissza TARTALOM Bevezetés 5 A zene objektív forrásai az emberi tevékenységben 18 A hangkeltés legközvetlenebb módjai 20 A hangjelenség absztrahálásának és szublimálásának útja 23 Muszkuláris mozdulati élmények 23 A tagolatlan magasságú emberi hang 25 A nyelv mozdulati és a fül hallásélményei 26 Eszközök és hangszerek szerepe a hangminőségek elhatárolásában 28 A zenei hang kialakulása kezdeti forrásaiból 31 Zörej és hangszín 31 A magassági tagolódás útjai 35 A tagolatlan zenei mozgásélmény 35 A minőségileg tagolt hangszerhangok 37 A dallamlogika természeti és társadalmi tényezői 40 A magasságrend természeti és emberi mértéke 40 Két és három elem zenei logikája 42 A hangrendszerek kiegészülése oktáv terjedelemre. Új hangrokonsági összefüggések: kvint és terc 45 A kiegészült hangrend dallamlogikája 51 A tér, az idő és a történés egysége a zenei kép jelentésében 55 A zeneművészet "időbelisége" és a zenei időmérés. Ritmus, ütem 56 A zenei térszemlélet pszichológiája és esztétikája 61 A zenei történés mérhetősége 65 A zenei történés képi logikája a tér-időszemlélet egységében 67 A zenei kép emberközpontúsága és társadalmi meghatározottsága 70 A többszólamúság jelentésrendje 72 A harmónia szenzuális jelentősége 72 A harmónia jelentősége a zenei kép logikájának továbbfejlődésében 74 A kép fokozódó térszerűsége és statikája 74 A dallami és harmóniai logika egysége és különbsége 77 A harmónia funkciórend 79 A harmónia funkciórend dinamikája. Vezetőhang és kromatika 84 A kromatikus statika szín- és zörejszerű jelentése 88 Két hagyományos zeneesztétikai probléma: konszonancia-disszonancia és dúr-moll dualizmus 91 Az európai többszólamúság funkciós-tonális rendjének társadalmi-történelmi jelentése és sorsa 94 A zenei kép és a valóság egyes jelenségeinek közvetlen kapcsolata. Asszociációk 102 Zene és mozgás 105 Zenei mozgás és mechanikus mozgás. Vizuális asszociációk 105 Zene és mozdulat 110 A szenzuális-akusztikus élmény tárgyi jelző funkciója 112 Hangszín-utánzatok 112 Primitív zenei alakzatok hangutánzó jelentősége 113 Zene képletek mint komplex egységek jelentéstana 114 Hangszínek, hangszerek társadalmi jelentése 114 Idézetek 116 Műfajok, karakterképek 117 A zenei képlet intonációs jelentése 118 A zenei kép intonációs értelmezésének történelmi problémái. Beszéd és utánzás. Érzelem és kifejezés. Intonáció és típus 119 A hagyomány ágai 119 Az affektus-tan előzményei 121 A francia affektus-tan. Zene és beszéd 125 Az affektus-tan másik oldala: zene és érzelem 135 Intonáció és típus 157 Az idézett művek jegyzéke 169 Zeneesztétika, zenetörténet, zeneelmélet 169 Zenei folklór 171 Zenepszichológia, pszichológia 172 Filozófia, esztétika 172 Forrásközlő gyűjtemények, antológiák 173