A világ nyelvi képe - A világkép mint valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban

E kiadvány a szerzőnek azokat az írásait tartalmazza, amelyek szorosan kapcsolódnak a nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdéseihez. A kötet három fő részből tevődik össze: I. A nyelv mint a nyelvtudomány tárgya és szerepe a világ nyelvi képének megalkotásában; II. A világkép a nyelvben; III. Metainformációs (metaszövegbeli) operátorok. Az I. rész a következő kérdéseket tárgyalja: a természetes nyelv fogalma; néhány gondolat a nyelv és a nyelvhasználat kapcsán; a nyelv fogalma a nyelvhasználat tükrében; a nyelvtudomány tárgyáról és metodológiai státuszáról; a nyelvtudomány paradigmái; a természetes nyelv fogalma a nyelvtudományi paradigmák tükrében; néhány megjegyzés a nyelv kognitív felfogásához; az ábrázolás fogalma a kognitív nyelvészetben; a profilírozás mint nyelvészeti fogalom; kategóriák, kategorizáció és a szavak mögött rejlő világ (világok); a nem verbális kommunikáció mint a kognitív nyelvészeti kutatások tárgya; a világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a második valóság komponensei. A II. rész az alábbiakról szól: a szavak kapcsolódási mechanizmusa a világ nyelvi képének tükrében; a nyelvi kommunikáció modelljének nyelvi képe; a pozitív érzelmek konceptualizálásának néhány kérdése; a félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációja; az anya fogalmának nyelvi képe a magyar nyelvben; az apa/atya fogalmának nyelvi képe a magyar nyelvben; a család fogalma a világ magyar nyelvi képében; a fej nyelvi képe a magyar nyelvben; a kéz nyelvi képe a magyar nyelvben; a föld nyelvi képe a magyar nyelvben; a haza fogalma a világ magyar nyelvi képében; nemzeti sztereotípiák a magyar és a lengyel közmondásokban és frazeológiai kapcsolatokban; a lengyel-magyar kontrasztív szemantika kérdései. A III. rész a kommunikációs fragmentumok összetevőit képező metainformációs (metaszövegbeli) operátorokat elemzi: a jelentés metainformációs mutatói a szövegben; a kötőszók mint metaszövegbeli operátorok; a mond komponenst tartalmazó metaszövegbeli operátorok; a szövegkezdő metainformációs mondatok struktúrája és funkciói; az aha, igen, mi, valamint a replika végét jelző (expresszív) metaszövegbeli operátorok; az információ befogadásának módjai, a vevőre gyakorolt hatása, valamint az információs berendezés memóriájának az állapotáról szóló metainformációs igék; az információ értékéről szóló metainformációs igék a magyar nyelvben; a metanyelvi struktúrák szerepe a jelentés módosításában; az információ feldolgozásáról szóló metainformációs igék a magyar nyelvben; a recenzió mint metainformációs közlés; néhány megjegyzés az információ fogalmáról és terjedelméről. Kötetünket azzal a meggyőződéssel adjuk közre, hogy az olvasó több új és hasznos információt talál benne a címben jelzett problémakörből.