A vizuális élmény - Az alkotó látás pszichológiája

A kiadói papír védőborító szélei, sarkai enyhén kopottak. A művészetpszichológia világhírű, német származású, amerikai professzorának alapvető összefoglaló kézikönyve, amely 1954-ben jelent meg először, azóta szinte minden európai nyelven több kiadást is megért. A magyar fordítás az 1974-ben megjelent új változat alapján készült. Az alakpszichológia neves képviselője a vizuális nyelv, a műalkotás "látásának" kérdéseivel foglalkozik. A lélektannak a fiziológiai oldalát részesíti előnyben, sem a szemlélő, sem az alkotó művész egyénisége nem érdekli, nem célja a műalkotás és a társdalom viszonyának sokoldalú bemutatása. Olyan izgalmas kérdéseket boncol, mint az egyensúly igénye és szerepe a művészi kompozícióban, az alak és a forma mint a művészi sűrítés megtestesítése és hatása a szemlélőre, a perspektíva változatai. Vizsgálja hogyan növekszik és teljesedik ki a művek jelentéstartalma a nézőkben élő kész koncepciók alapján. Nagy szerepet kapnak a tér és a sík ábrázolásának különböző módozatai a modern művészetben, a fény és árnyék, a szín, a mozgás jelentősége a vizuális érzékelésben. Az utolsó fejezetben a művészi kifejezést elemzi Arnheim, mint a szemléleti ábrázolás legfőbb célját. A művészi ábrázolás nyelvtani szabályait kutatva szakadatlanul kapcsolatba hozza azokat a hétköznapi ábrázolás, közlés, az általános vizuális gondolkodás-kifejezés törvényszerűségeivel, bár az alaklélektan struktúra-elméletéből indul ki, mindenkor kerüli az egyoldalúságot, az öncélúságot és a statikus szemlétet. Könyve nagy segítségünkre lehet abban, hogy a formai oldalról közeledve végül is a műalkotás tartalmához jussunk el. A dialektikus szemléletű művészetszociológia megközelítés, a tükrözéselmélet gyümölcsözően egészülhet ki Arnehim fontos formai vonatkozású megállapításaival. A vizuális nyelv törvényszerűségeinek elemzése, az "az alkotó szem" kiművelése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a modern művészeteket értő közönség köre bővüljön. TARTALOM: Előszó az új változathoz 5 Bevezetés 9 Az egyensúly 21 A négyzet rejtett szerkezete 21 Mit értünk észlelési erőkön? 28 Két kör egy négyzetben 29 Pszichológiai és fizikai egyensúly 30 Miért éppen az egyensúly? 33 A súly 35 Az irány 38 Egyensúly-rendszerek 41 A fent és a lent 42 A jobb és a bal 46 Az egyensúly és az emberi elme 49 Madame Cezanne sárga széken 50 Az alak 55 A látás mint aktív felfedezés 55 A lényeg megragadása 56 Észleleti fogalmak 58 Mi az alak? 60 A múlt befolyása 62 Az alaklátás 65 Az egyszerűség 68 Az egyszerűségre való törekvés bizonyítékai 78 Kiegyenlítődés és kiéleződés 81 Az egész fenntartja magát 82 Belső tagolódás 85 Miért mond gyakran igazat a szemünk? 88 Belső tagolódás a képzőművészetekben 90 Mi a rész? 92 Hasonlóság és különbözőség 94 Példák a művészet területéről 105 A szerkezeti váz 109 A forma 113 A térbeli látás 115 A vetületek 121 Melyik a tárgy legjobb nézete? 124 Az egyiptomi módszer 130 A rövidülés 134 Az átfedés 139 Mire jó az átfedés? 141 A felület és a mélység kölcsönhatása 146 Vetélkedő nézetek 149 Realizmus és realitás 153 Mi élethű? 155 A forma mint felfedzés 159 Az absztrakció szintjei 165 A forrás 173 A vizuális információ 177 Formafejlődés 183 Miért éppen így rajzolnak a gyerekek? 184 Az intellektuális elmélet 185 Azt ábrázolják, amit látnak 189 Ábrázolási fogalmak 190 A rajzolás mint mozgás 193 Az ősi kör 196 A differenciálódás törvénye 203 A függőleges és a vízszintes 205 A rézsútosság 211 Részek egybeolvasztása 214 A méret 218 A félreértett ebihalak 221 Fordítás két dimenzióra 223 Következmények a szobrászatban 233 Botok és lapok 234 A kocka és a gömbölyűség 240 A tér 244 A vonal és a körvonal 245 Közös körvonalak 249 Figura és háttér 254 Mélységszintek 259 Festészet és alkalmazás 262 Keretek és ablakok 266 A konkáv alak a szobrászatban 268 Mi a mélységlátás oka? 272 Mélységhatás átfedés révén 275 Az átlátszóság 280 A torzulatok teret hoznak létre 286 Dobozok három dimenzióban 289 A fizikai tér is segít 298 Inkább az egyszerűt, mint az igazat 300 A gradiensek mélységet hoznak létre 304 A tér konvergenciája felé 309 A centrális perspektíva kettős gyökere 312 Nem valósághű vetület 315 Piramisszerű tér 317 A központosított világ szimbolikája 324 Középpontúság és végtelenség 327 Játék a szabályokkal 328 A fény 333 A fényélmény 333 A viszonylagos világosság 335 A megvilágítás 339 A fény teret alkot 341 Az árnyékok 346 Ábrázolás megvilágítás nélkül 352 A fény szimbolikus jelentései 355 A szín 362 A fénytől a színig 363 Az alak és a szín 365 Hogyan jönnek létre a színek? 370 A generatív alapszínek 373 Additív és szubtraktív színkeverés 374 Generatív kiegészítő színek 374 Szeszélyes eszközrendszer 377 A harmónia keresése 380 A színskála elemei 385 A színkeverékek szintaxisa 388 Az elemi kiegészítő színek 392 A színek kölcsönhatása 397 Matisse és El Greco 400 Ingerválaszok a színre 404 A meleg és a hideg színek 406 A mozgás 409 Az események és az idő 409 Egyidejűség és egymásutániság 413 Mikor látunk mozgást? 416 A mozgás iránya 420 A sebesség megnyilvánulásai 422 A sztroboszkopikus mozgás 426 Filmszerkesztési problémák 431 Látható mozgatóerők 433 Bonyolultsági fokok 438 Az emberi test mint eszköz 444 A kinesztéziás testképzet 447 A dinamika 450 Nem elég az egyszerűség 450 A dinamika és hagyományos magyarázatai 452 Az erők diagramja 456 Kísérletek irányított feszültséggel 460 Mozdulatlan mozgás 464 A rézsútosság dinamikája 466 A torzulatok feszültsége 470 A dinamikus kompozíció 474 Sztroboszkopikus hatások 477 Hogyan jött létre a dinamika? 480 Példák a művészet területéről 483 A kifejezés 487 Hagyományos elméletek 488 A struktúrába ágyazott kifejezés 492 A kifejezés elsőbbsége 498 Jelképiség a művészetben 501 Jegyzetek 507 Bibliográfia 537 Névmutató 553