Afrika szívében

Első kalandjaim bivallyal és méhekkel. 1868 augusztus 18-án hagytam el Szuez-t. A berlini Tudományos Akadémia Humboldt-alapítványának öt évre esedékes díja módot adott rá, hogy gazdagon felszereljem magamat második afrikai utamra. Egyiptomi gőzösön Dzsiddá-ba hajóztam, onnan pedig bérelt bárkán eljutottam Szuakin-ba, a Vörös-tenger partjára. Szeptember 10-én megkezdtem vándorlásomat teveháton a parti hegység láncain keresztül. 27 napra rá megérkeztem Berber-be, a Nilus mellé. Onnan csónakon tettem meg az utat fölfelé a Niluson Khartum-ba, az Egyiptomi Szudán kormányának székhelyére, ahol a Fehér- és a Kék-Nilus egyesülnek. November 1-én érkeztem meg oda, Afrika belsejébe vivő utam tulajdonképpi kiinduló pontjára..