Ajka

Önkormányzatunk ezzel a helytörténeti művel hiányt pótol: Ajka és környékéről ilyen jellegű kiadvány még nem jelent meg. A település létére vonatkozó adatok már a korai középkorból ismeretesek. A népesség növekedése a nehézipar megjelenésével kezdődött. Megjelent a bányászatra épülő feldolgozóipar és a szolgáltatóipar is. A XX. század közepére Ajka a térség kereskedelmi és ipari központja lett. 1959-ben várossá nyilvánítják, a lakosok száma ekkor 15.000 fő körüli, mely mára megháromszorozódott. Az ipar környezeti hatásai miatt mindig nagy figyelmet fordítottak megfelelo mennyiségu park, pihenoövezet kialakítására. Ennek elismerésére 1987-ben Hild emlékérmet kapott a város. A város, amelyet nyolc falu - Ajka, Bódé, Tósok, Tósokberénd, Ajkarendek, Bakonygyepes, Csékút, Padrag - alkot, a Bakony-hegységet északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén - egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re - terül el. Tehát jó helyre települt, hegy lábához, síkság peremére. A település legszebb része a Városliget. Ezen a területen található a Csónakázó-tó. A szép, ligetes rész, üdítő színfoltja az iparvárosnak, mely kedvelt tartózkodási helye a városlakóknak és az idelátogatóknak egyaránt. A tó szigetén áll az író, Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása. A szobor körül láthatók az író állattörténeteinek szereplői, közülük Kele, Csí, Hu, Bogáncs, Samu Katalin szobrai. A Szabadság tér 4. szám alatt a Templomdombon találjuk a Városi Múzeumot és Fotógalériát. A helytörténeti gyűjtemény mellett megtekinthetjük a Borsos Miklós emlékkiállítást, a Fekete István-gyűjteményt és van egy Molnár Gábor-emlékszoba is. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".