Albertirsa képes krónikája

Tisztelt Olvasó! Szántó József Albertirsa képes krónikája című munkájának megjelenésekor kettős érzésem van. Egyfelől úgy érzem, nagy kár, hogy nem jóval korábban vehették kezükbe ezt a nagy hiányt pótló könyvet az Albertirsa múltja iránt érdeklődők. Másrészt azt gondolom, a mostani az egyik lehető legmegfelelőbb időpont erre. A Millennium, az ezredforduló önmagában kivételes alkalom. Emellett lényeges momentum az is, hogy nagyközségünk ezekben az esztendőkben érkezik a városi létminőség küszöbére. A pillanat tehát igazán alkalmas a visszatekintésre. Szántó József, aki 2000. augusztus 20-án a két első kitüntetett egyikeként vehette át az Albertirsa díszpolgára címet, évtizedek óta hű és alázatos krónikása településünk mindennapi történéseinek. Most, elsőként Albertirsa történetében, ennél is többre vállalkozik: a legrégibb írásos emlékektől napjainkig összefoglalja mindazt, ami a két előd faluról, Albertiről és Irsáról, valamint erről a mai, már nem község - még nem város településről feltárható, megtudható. A feladat különlegességét az előző mondatban rejlő információ, a hajdanvolt két falu és azok eggyé fejlődése adja. További pikantéria, hogy a rendszerváltoztató évtized végén kellett számba vennie a helybéli történéseket, valamint azok Albertirsa egészére, s közvetlen környezetére gyakorolt hatásait. A kéziratot végigolvasva úgy vélem. Szántó József ezt a sokszoros leckét kitűnően megoldotta. Az előzetes érdeklődés alapján hiszem, hogy nagyon sokan a könyvet elolvasva győződnek meg majd erről. Ez így helyénvaló. Múltunk, elődeink életének megismerése ugyanis mindannyiunk számára kötelesség, s egyben izgalmas szellemi kaland is. Kötelesség, mert nélküle kevéssé érthetjük a mát és segíthetjük a jövőt. Izgalmas szellemi kaland, hiszen a segítségével válik világossá számunkra, hogy honnan jöttünk, kikből, miből származunk. A krónika mondatait ízlelgetve, feltárul előttünk elődeink többnyire vesződséges, ugyanakkor rengeteg kiváló értéket alkotó élete. Mindezekben eligazodást nyújt, tanulságot mutat meg számunkra ez a kitűnő könyv. Olvassuk minél többen! Vissza Tartalom Előszó és bevezető I. Albertirsa 5 Régészeti leletek Albertirsán 8 Alberti-Irsa főbb területi és népmozgalmi adatai 11. A lakosság anyanyelvi megoszlása 12. Albertirsa földrajzi tájképe, határai és dűlőnevei 14. Tavasz a Dolinán 19. Okleveles emlékek a régi Alberti-Irsáról 21. II. Törökvilág Élet a török hódoltság alatt 23. Magyar államigazgatás a hódoltsági területeken 25. A tizenöt éves "hosszú háború" és következményei 26. III. Alberti-Irsa újjátelepítése 29. A községek fejlődése a XVIII. században 32. Az 1767. évi úrbérrendezés 34. Az alberti curiális taxások helyzete szerződéseik alapján 41. Alberti gazdát cserél 42. A településszerkezet kialakulása Albertin 44. Volt egy kastély Albertin 47. Az Irsayak 49. 1848 küszöbén 53. Az 1848/49-es szabadságharc emlékei Alberti-lrsán 55. Irsa község határának úrbéri rendezése 58. Az 1925. évi "Gazdacímtár" 60. IV. 1944-1947 61. Földosztás, 1947 62. A közigazgatási élet megindulása 64. Az 1945-47. évi országgyűlési választások 65. A közigazgatás átszervezése 67. Önkormányzati választások 1990-ben 69. V. A helyi kisipar útja 73. A termelőszövetkezetek 78. A "MIRSA" Hűtőipari Rt 86. A Dél-Pest Megyei Gyümölcstermelési GT (EGE) 88. A kiskereskedelem és a helyi pénzintézetek 89. A vasút és a posta 91. VI. Albertirsa vallási arculata 93. Az albertirsai nevelő-oktató intézmények 103. Közművelődés 122. Képzőművészeti élet Albertirsán 127. Egyletek 130. Civil szerveződések a rendszerváltozáskor 139. Az Alberti-Irsai Daloskör 140. Társadalmi egyletek 150. Az egészségügy Albertirsán 156. Albertirsa sportélete 159. A "Malomtó" Horgászegyesület 163. A hétköznapok közélete 165. Változó falukép 169. Témakörök