Alkalmazott vezetéselmélet 2. (Vezetéselméleti ismeretek, A vezetés funkciói)

ELŐSZÓ Ez a tankönyvünk 1993--ban jelent meg először. A mostani kiadás immár az ötödik. A szerző, .akit az első kötetben megismerhettünk, minden kiadást felhasznált arra, hogy munkáját a változó körülményekhez igazítsa, javítsa. Alapszerkezete azonban megmaradt. A tantárgy tartalmának megfelelően építkezett: az első, bevezető fejezetben összefoglalta az általános vezetéselméleti ismereteket, a ma leginkább elfogadott elméleteket, irányzatokat. Tette ezt széles körű kitekintéssel, a legújabb szakirodalom feldolgozásábal. A következő fejezetekben pedig sorra vette a vezetési folyamat funkcióit: a tervezést, a szervezést, az ellenőrzést, az értékelést, a döntést. A tartalmi feldolgozásban - az elmélet és gyakorlat egysége jegyzetében - azt a módszert követte, hogy a szükséges, eligazító elméleti bevezetés után tárgyalta a gyakorlati megvalósítás feladatait, módszereit. Ezek a részek többségükben egy kézikönyv jellegének megfelelő segítséget adják a vezető számára. Szemléletes példa erre a tanév különböző szakaszaihoz kötött iskolai szervezési feladatok ismertetése. Ez a tantárgyunk kiemelkedően fontos alaptantárgy, minden ami a következő tankönyvekben részletes kifejezésre kerül innen ágazik el, ide mindig vissza lehet utalni az összefüggések keresésében. Ez az ötödik kiadás már több mint javított kiadás, több mint átdolgozás, ez bizony bővített kiadás. Az eddigi hat fejezet helyett tíz fejezetben dolgozza fel a tantárgyat. Eza bővítés azért vált szükségessé, mert igazodnia kellett az új, átdolgozott tantervi programhoz. Megmaradt tehát bizonyos átrendezéssel (a tantervezési fejezetből külön, önálló fejezetté vált az iskolai munkakterv készítése) az eddigi tankönyv és kiegészült két olyan fejezettel, amelyek eddig a 3. számú tankönyvben: Az iskola igazgatása címűben kaptak helyet. Mindekettő az igazgató munkájáról szól: az igazgató alkalmasságáról; az igazgató szerepéről a vezetésben. A kötet zárófejezete pedig teljesen új: A pedagógus helye az iskolai szervezetben, pedagógusetika. Ez a fejezet ugyan a képzésre vonatkozó miniszteri rendelet alapján került a tananyagba, de tényleges hiányt pótol, ezzel lett teljes az iskolavezetés elmélete és gyakorlata. A pedagógus természetesen benne volt eddig is a tankönyvben, mert a vezetés bármely területéről ír a szerző: szerepelő abban az igazgató is, a pedagógus is. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 Általános vezetéselméleti ismeretek 9 Bizonytalanság a terminológiában 9 A vezetési funkciók értelmezése 21 Lexikonokból 34 Kérdések -feladatok 37 Az igazgató alkalmasságáról 39 A törvényes előírások 39 Az igazgató közéleti ember 41 Az igazgató személyisége 42 Az igazgató szakmai felkészültsége 47 Önismereti gyakorlat 52 Kérdések - feladatok 55 A tervezés szerepe és követelményei 57 A tervezés követelményeinek áttekintése 57 Az iskolai munka tervezése 60 Különböző tervezési technikák 64 Kérdések - feladatok 70 A szervezés alapelvei, a tanév szervezési feladatai 71 A szervezés fogalma és elvei 71 Az iskolai munka szervezése 73 Nevelési formák a tanórán kívül 84 Kérdések - feladatok 89 Az ellenőrzés fogalma és célja, a pedagógiai ellenőrzés 91 Az ellenőrzés fogalma és célja 91 A pedagógiai ellenőrzés jellemzői 95 A tanítási órák ellenőrzése 102 Kérdések. feladatok 116 Az értékelés tartalmi követelményei, értékelés az iskolában 117 Az elemzés lehet strukturális és genetikus 117 Az értékelés szembesítést jelent 118 Az iskola munkájának értékelése 119 Kérdések -feladatok 126 A döntés felelőssége, konfliktusok, tárgyalástechnika 127 A döntés jelentősége és formái 127 Stratégiai döntések 129 Konfliktusok a nevelőtestületben 135 Tárgyalástechnika 139 Kérdések - feladatok 162 Az iskolai munkaterv készítése 187 Az iskolai munkaterv tartalma 187 A tervkészítés menete 193 Tantárgyfelosztás, tanmenetkészítés 197 Kérdések - feladatok A pedagógus helye az iskolai szervezetben, pedagógusetika 203 A pedagógus jogai és kötelességei 203 A pedagógus munkatevékenységei 206 A pedagógus kapcsolatai 208 A pedagógiai folyamattervezés-szervezés 209 Pedagógustípusok: szakmai önismeret a pedagógiai gyakorlatban 215 A pedagógusetikáról 221 A pedagógusetika követelményei 231 Változat egy etikai kódex tartalmához, amely bővebb és magyarázóbb, mint a klasszikus etikai kódexek Kérdések - feladatok 238 Bibliográfia 240