Állathigiénia

Az állathigiénia a nagy létszámú állatállományok egészségvédelmével foglalkozó tudomány. Rendszerezett oktatása a hazai állatorvos alapképzésben, illetve az állattenyésztéssel foglalkozó más agrárfelsőoktatási intézményekben közel 50 éves múlttal rendelkezik. A tudományterület fejlődését négy alapmű mutatja be. Az első állathigiénia könyvet Mócsy János és Szép Iván írta, amely 1959-ben jelent meg. Az állatállományok koncentrációjával és szakosodásával felvetett állategészségügyi kihívásokra Kovács Ferenc professzor, a modern állathigiénia nemzetközileg elismert tekintélye által írt 3 tankönyv adta a mindenkori megjelenési időben (1976, 1980, 1990) a legkorszerűbb válaszokat. Az elmúlt 13 évben Magyarország mezőgazdaságában igen jelentős változások következtek be. Megváltozott a földbirtok szerkezet, a háztáji állatállományok létezése mellett folytatódott a nagy létszámú állatállományok koncentrálódása, fokozódó jelentőségűvé vált az állattenyésztés környezet szennyező hatásainak kezelése, robbanásszerűen nőtt az élelmiszerek minősége és biztonsága iránti igény. Nyilvánvalóvá vált, hogy az állományszinten jelentkező termelés elmaradások és endémiás betegségek megelőzése, leküzdése és elviselhető szinten tartása új módszereket igényel. Erre az időszakra esik az is, hogy a fogyasztói társadalom ,,felfedezte " a mezőgazdaságot és a fogyasztók egyre nagyobb igényt támasztanak az állati eredetű élelmiszer alapanyagok minősége és biztonsága iránt. Ezeket a változásokat követte és szabályozta a hazai jogalkotás. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatában, a jogharmonizáció igényeként új, az állattenyésztés egészét érintő jogszabályok jelentek meg. Közülük a fertőtlenítésre, az állati eredetű hulladékok kezelésére, az állatok védelmére és az állatok szállítására vonatkozó jogszabályokat az állathigiénia c. tantárgy ismerteti meg az agrár felsőoktatási intézmények hallgatóival. Mindezek elemi erővel követelték, hogy a Kovács Ferenc professzor által írt ,, Állathigiénia" c. tankönyv legutóbbi kiadásában (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1990) foglalt maradandó értékek egyetértésen alapuló felhasználásával közreadjunk egy újabb tankönyvet, amely tükrözi az elmúlt 13 év változásait, valamint hasznosítható elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a nagy létszámú állatállományok egészségének megőrzéséhez