Általános jogpolitika

A demokratikus magyar fejlődés előtérbe állítja a jogrendszer fejlesztésének követelményeit - belső és külső szükségleteinek megfelelően. Emiatt kell a magyar valósághoz (elmélettörténeti előzményekhez, joggyakorlat adottságaihoz, fejlettségéhez és színvonalához), valamint a nemzetközi összefüggésekhez (elsősorban az európai joghoz) kapcsolódó jogpolitikai jellemzők és szakmai elvek tisztázása. A demokratikus jogpolitika alapvető hivatása a jog szerves fejlődésének biztosítása, ennek érdekében a jogi kultúra, a jogászi szakmai értékek tudatosítása érvényesítésének elősegítése. Ennek érdekében szükséges az általános jogpolitika lényegének fölvázolása, különösen a jogpolitika szűrő-közvetítő és visszajelző szerepének bemutatása, értékorientációjának jellemzése, és az aktuálpolitika befolyásának mellőzése. Így előtérbe kerül a szakmaiság: a jogilag kivihető-érvényesíthető kezdeményezések lehetővé tétele, a jogi relevancia rögzítése, a jogdogmatikai megoldás tökéletesítése, a méltányosság alkalmazása. Szem előtt tartandó a jog társadalmi fejlődésbe és világtörténelmi folyamatba ágyazottsága, valamint a közélet új jogi szükségleteinek a kifejezése a belső és nemzetközi felelősség, az igazságtétel és az európai jog jogdogmatikai fejlesztése terén. A jogrendszer fejlődése nemcsak a külső befolyásoló tényezőkön, hanem jelentékeny önfejlődésén is alapszik. A külső tényezőket illetően negatív hatást gyakorol a hatalommal való visszaélés, amely összekapcsolódik a jogi tevékenységek hibáival (a joggal való visszaéléssel). Emiatt jogpolitikai kívánalom a kóros (beteges) és káros jelenségek feltárása (pl.: túlszabályozás, anómia, jogi formalizmus, voluntarizmus, a jogi értékek mellőzése, stb.) és a szerves jogfejlődés biztosítása. Erre tekintettel jogpolitikai elemzés és irányvonal (koncepció) szükséges jogelméleti, jogszociológiai és összehasonlító ismeretek alapján a jogi szabályozás kritikája, a jog reformja, a jogszolgáltatás szervezeti fejlesztése, technikai föltételeinek biztosítása, a jogi szocializáció, a jogászi-szakmai tudás és szemlélet fejlesztése, valamint a jogászi étosz jelentőségének tudatosítása érdekében. Az általános jogpolitika elvi irányvonalának tisztázása, koncepcionális fejlesztése elősegíti az ágazati (alkotmányjogi, büntetőjogi, polgári- és munkajogi, stb.) jogpolitikájának átgondolását és konkrét tartalmuk meghatározását. Így a jog általában (s a magyar jogrendszer különösen) a jogi kultúra vívmányai, a jogpolitika értékorientációja és erkölcsi megalapozottsága alapján képes hozzájárulni a társadalmi együttélés és a közéleti együttműködés szabályozásához, a humanizmus érvényesítéséhez.