Általános nyelvészet (A nyelv belső struktúrája és a nyelvészeti kutatás módszerei)

TARTALOM Előszó a magyar kiadáshoz (Balázs János) 5 Az orosz eredeti II. kötetének előszavából (Ford.: Balázs János) 7 Az orosz eredeti III. kötetének előszava (Ford.: Balázs János) 9 A nyelvi rendszer és a nyelvi struktúra fogalmáról (Ford.: F. Nagy Géza) 13 Bevezető megjegyzések 13 A "rendszer" és a "struktúra" fogalmának értelmezése a modern tudományokban 18 A jelen fejezet elméleti és metodológiai előzményei, valamint az alapfogalmak meghatározása 27 A nyelvi rendszer és struktúra sajátosságai feltárásának történetéből 34 A nyelvi rendszernek és legfőbb jegyeinek leírása a mai nyelvészetben 44 A nyelvi rendszer összetételének kérdése és kutatásának leltározó-taxonomikus irányzata 45 A nyelvi rendszer funkcionális sajátságai és ezek teleológiai szempontú vizsgálata 50 A tulajdonképpeni nyelvi rendszer strukturális leírása és a nyelvi struktúra jellmezése 54 A nyelvi struktúra és a nyelvi rendszer fogalmának elkülönítése és az utóbbinak a meghatározása a modern nyelvészetben 59 A nyelvi rendszer hierarchikus rétegződése és szerveződésének sztatifikációs értelmezése 65 A nyelvi rendszer és mertikája 69 Irodalom "A nyelvi rendszer és a nyelvi struktúra fogalmáról" című fejezethez 79 A grammatika (Ford.: Juhász József) 88 A grammatika tárgya 88 Irodalom "A grammatika tárgya" című alfejezethez 96 A morfológia 97 A grammatikai jelentések kifejezésének módjai 97 A morfológiai elemzés alapegysége 118 Irodalom "A morfológia" című alfejezethez 138 A szintaxis (H. Molnár Ilona) 141 A szintaxis tárgya 141 A szintagmatikus viszonyok logikai elemzése 151 A szintagmatikai jelenések és kifejezésmódjaik 157 A szintagmatikai mutatók formális funkciója 166 A szintagmatikai mutatók szemantikai funkciója. A mondat nominatív aspektusa 168 A propozitív nomináció és a denotátum struktúrája 175 A mondat szintagmatikai szerveződésének két funkciója: az esemény nominációja és a kommunikatív cél kifejezése 179 A mondat nominatív és kommunikatív aspektusának kölcsönhatása 181 A propozitív nomináció sajátossága 184 A lexikai és a propozitív jelentések kölcsönhatása 190 A mondat nominatív aspektusa és a szintaktikai viszonyok 192 Az esemény nominációja és a kijelentés aktualizálása 194 A mondat és a kijelentés 196 A mondat magszerkezetének tagjai közötti viszonyok 203 A grammatikai kategóriák és a mondatformák 207 Paradigmatikus viszonyok a szintaxisban 209 Irodalom "A szintaxis" című alfejezethez 211 A nyelvrokonságra vonatkozó kutatások módszerei (Ford.: F. Nagy Géza) 217 A nyelvrokonság kutatásának módszertana (Bevezetés) 217 Az összehasonlító nyelvrokonsági kutatások technikája 236 Az összehasonlító-történeti módszer objektív nyelvészeti alapjai 237 Az összehasonlító-történeti kutatás alapvető eljárásai 240 A szintaktikai rekonstrukció 248 A szavak régi jelentésének rekonstruálása 255 Az alapnyelv problémája 260 A belső rekonstrukció módszerei 274 A kvantitatív módszerek 275 A nyelvtipológiai sajátságok és a nyelvi univerzálék alkalmazása 280 További nyelvek bevonása 283 A nyelvföldrajzi módszerek alkalmazása 286 A helynévanyag felhasználása 287 Irodalom "A nyelvrokonságra vonatkozó kutatások módszerei" című fejezethez 290 A szinkrónia és a diakrónia megkülönböztetésének problémája (Ford.: F. Nagy Géza) 296 Irodalom "A szinkrónia és a diakrónia megkülönböztetésének problémája" című fejezethez 306 A nyelvföldrajzi kutatás módszerei (Ford.: Bakos Ferenc) 308 A "nyelvföldrajz" és az "areális nyelvészet" 308 A nyelvföldrajz történetéből 309 A nyelvföldrajzi módszer nyelvészeti alapjai 320 A nyelvföldrajz szinkrón aspektusai 323 A nyelvjárások feltárásának módszerei 323 A helynevek és víznevek elterjedési területeinek feltárása 325 A nyelvföldrajz diakrón aspektusai 325 Az innovációk és az archaizmusok meghatározása 325 A nyelvi jelenségek elterjedési központjainak meghatározása 331 Az érintkezésen alapuló nyelvi kiegyenlítődés vizsgálata 333 A nyelvi szövetségek areáljainak meghatározása 335 A kihalt szubsztrátumnyelv hatásának a földerítése 335 A történeti dialektológia kérdései 338 Az alapnyelv nyelvjárási areáljainak a meghatározása 338 Valamely konkrét nyelv ősi nyelvjárási tagolódásának a feltárása 347 Irodalom "A nyelvföldrajzi kutatás módszerei" című fejezethez 347 A strukturális elemzés alapvető elvei és módszerei (Ford.: F. Nagy Géza) 349 A nyelv strukturalista megközelítése 349 A fonetikai és a szemantikai szubsztancia lényegesebb ismérvei, valamint ezek meghatározásának módszerei 352 A nyelv strukturális egységei közötti határok kijelölése 361 A nyelvi egységek funkcionális osztályozása 370 A hierarchikus viszonyok és meghatározásuk módszerei 375 Az alapalak kiválasztása a nyelv morfológiai egységeinek levezetése során 387 Irodalom "A strukturális elemzés alapvető elvei és módszerei" című fejezethez 395 A tipológia módszerei (Ford.: Havas Ferenc) 399 A nyelvi hasonlóságok és kutatásuk módszerei 399 Az összehasonlítás minz univerzális nyelvészeti módszer 403 A tipológiai elemzés alapelvei 409 Irodalom "A tipológia módszerei" című fejezethez 425 A nyelvtudomány általános metodológiája és a nyelvészeti kutatás egyes módszerei közötti viszony (Ford.: F. Nagy Géza) 429 A tudomány általános metodológiájának fogalma 429 A konkrét tudományos módszerek és ezek struktúrája 429 A módszerelmélet 432 A módszer nyelvészeti alapjai 432 A tudományos eljárások rendszere 433 A technikai eszközök és eljárások 436 A nézőpont szerepe a nyelvészeti kutatásokban 437 A kutató nézeteinek hatása a tudományos kutatói módszerekre 438 A marxista dialketikus módszer és az egyes módszerek összefüggéseinek problémáiról 439 A nyelvészeti módszerek alkalmazásának tipikus hiányosságai 456 Az elméleti alaptételek tökéletlensége 456 Az objektum fogyatékos vizsgálata 456 Az elméleti alaptételek egyoldalúsága 456 Apriorizmus 457 A hipotézisek következetlenségei és ellentmondásai 458 Az egész egy részének általánosítása 461 A nyelvészeti módszerek kibernetizálása 464 Helytelen analógia alapján való kutatás 466 A nyelvi egységek létezésének konvencionalista felfogása 468 A nyelvtörténeti tények összekapcsolása a nép történetével akkor is, ha erre tudományosan megalapozott módszerek gyakorlatilag nincsenek 472 A módszertan helytelen megválasztása 473 A kutatás objektumának természetétől idegen sajátosságokkal való felruházása 474 Irodalom "A nyelvtudomány általános metodológiája és a nyelvészeti kutatás egyes módszerei közötti viszony" című fejezethez 476 Névmutató 481 Tárgymutató 486 Nyelvmutató 492