Amen, amen

Thurzó Gábor a felszabadulása óta írott elbeszéléseiből választott ki tizenötöt, melyek egymás mellé illesztve egy letűnt és egy élő korszak történetét mondják el. És ennek a korszaknak a legjellemzőbb pillanatait, legellentmondásosabb figuráit próbálják megfogalmazni. Mind a tizenöt elbeszélés ugyanazt a problémát világítja meg más-más oldalról: a középosztály - szorosabban véve az értelmiség - életét, szerepét, a felszabadulás után bekövetkező felbomlását és helykeresését. Az első elbeszélés 1944 őszén kezdődik, amikor először indulnak egyesek nyugat felé, az utolsó elbeszélések egyike 1956-ban, amikor egy új hullám hagyja el az országhatárokat. E két dátum között élnek, vergődnek, szeretnek az elbeszélés hősei. A kötetet élvezetessé teszi az író kitűnő jellemábrázoló készsége és jó atmoszférát teremtő, tömör stílusa.