Anti-equilibrium - A gazdasági rendszerek elméleteiről és a kutatás feladatairól

FÜLSZÖVEG Korunk problémái - köztük a szocialista országokban végrehajtott, az egész gazdasági rendszert átfogó reformok - napirendre tűzték egy új közgazdaságtudományi ág: a gazdasági rendszerelmélet kialakítását. E tudományág feladata: a gazdasági rendszerek (s ezeken belül is elsősorban a szabályozási és információs rendszerek) közös törvényszerűségeinek és különbségeinek, sajátosságainak elméleti elemzése. A neves szerző új művében a gazdasági rendszerelmélet kifejlesztéséhez szeretne hozzájárulni. Ennek keretében részletesen bírálja e tudományág eddigi legfontosabb teljesítményét, leginkább kidolgozott és matematikailag is formalizált eredményét, az ún. "általános egyensúlyelméletet" (angolul: "general equilibrium theory"). A kritikán túlmenően pozitív gondolatokat is igyekszik kifejteni, a gazdasági rendszerelmélet kidolgozásához használható új fogalmi rendszert vezet be, s néhány megállapítást tesz a jelenkori gazdaságok jellegzetességeiről, törvényszerűségeiről. A könyv ezzel kapcsolatban a következő témákat tárgyalja: információs struktúrák, a gazdasági szabályozás többszintűsége, motiváció, konfliktus és kompromisszum a szervezetekben, döntési folyamatok, a hasznossági függvények és a preferecniarendezés elmélete, aspirációs szintek, a gazdasági rendszerek vegetatív és magasabb rendű működése, adaptáció és szelekció stb. A könyv részletesen foglalkozik a piac problémájával, vizsgálja mind a piaci egyensúly, mind az attól való eltérés (disequilibrum) típusait, azok okait és következményeit. Ennek kapcsán szó esik a piaci kontraktuskötő folyamatokról, a vevő és az eladó erőviszonyairól, a "vevők piacáról" és a "hiánygazdaságról", az "eladók piacáról". A könyv címének kettős jelentése van. Egyrészt utal arra a polémiára, amelyet a könyv az általános egyensúlyelméleti iskolával folytat, másrészt jelzi a szerző azon álláspontját, miszerint bizonyos nem-egyensúlyi állapot kedvezőbb lehet a szigorú egyensúlynál. Vissza TARTALOM Előszó 11 A könyv felépítéséről 15 Jelölési elvek 15 Főbb jelölések 16 Definíciók 17 Megállapítások 17 Kiindulópontok A téma körülhatárolása 21 Rendszerelméleti szemlélet 21 Előtérben: a matematikai közgazdaságtan 22 Kritika és pozitív szemlélet 23 A jelenkor gazdasága 24 Elmélet, formális modell és valóság 27 Mit nevezünk "elméletnek"? 27 Elmélet versus gondolatkísérlet 31 Közgazdasági reáltudományi elmélet versus döntéselmélet 32 Közgazdasági elmélet és ökonometria 35 A formális modell jelentősége 36 A reáltudományok érettségének mutatói 37 Az általános egyensúlyelmélet alapgondolatai 39 Az ismertetés jellege 39 Alapfeltevések 40 Fogalmi rendszer 45 A megválaszolásra kijelölt kérdések 46 Mit tekintünk rokon irányzatnak? 48 Első összefoglaló értékelés 49 Fogalmak és kérdések A gazdasági rendszer általános modellje 57 A gazdasági rendszerelmélet leírásának "nyelve" 57 Szervezet, egység 59 Input, output, állapot 60 Reálszféra és szabályozási szféra 61 Termékek 64 Közlések 65 Válaszfüggvény: egy bevezető példa 67 A válaszfüggvények általános alakja 69 Összefoglaló definíciók 72 Az egység és a gazdasági rendszer mint "automata" 73 "Szótár" néhány ismert közgazdasági fogalomhoz 75 Összehasonlítás 78 Közlési struktúrák 81 A közlésáramlások három fő osztálya 81 A közlésáramlás további osztályozása 83 A közlésáramlási struktúra összetettsége 85 Az árjellegű közlésáramlási struktúra összetettsége 89 Szabályozási alrendszerek 92 Összehasonlítás 95 Többszintű szabályozás 99 Az alá-fölérendeltség típusai 99 A vertikális és horizontális viszony általános fogalmai 103 Még egyszer a közlésáramlásról 105 A valóságos rendszerek többszintűek 106 Összehasonlítás 108 Konfliktus és kompromisszum az intézményben 111 Az intézmény fogalma 111 A termelővállalat funkcionális szervezetei 111 A motiváció sokrétűsége 113 Konfliktusok, kompromisszumok 114 Elfogadható kompromisszum 117 Összehasonlítás 119 Ismétlés: a mikrostruktúra 120 A döntési folyamat 123 Döntés, elemi döntési folyamat 123 A lehetséges döntési alternatívák 125 A döntéselőkészítés során szerepet játszó alternatívhozamok 127 A döntés kiválasztása 131 A népgazdasági tervezés példája 132 Összehasonlítás 134 Döntési algoritmusok 137 A döntési algoritmus általános fogalma 137 Deklarált szabályok versus konvenciók 139 Szokványos versus alapvető döntési folyamatok 140 Preferencia, hasznossági függvény, racionalitás - Ismertetés 145 A preferenciarendezés fogalmáról 145 Dinamikus versus statikus értelmezés 147 A "kinyilvánított preferenciák" 148 Ismétlődő versus nem ismétlődő, összehasonlítható versus nem összehasonlítható döntések 151 Determinisztikus döntés versus bizonytalanság 153 Leíró-magyarázó versus normatív elmélet 153 Az alkalmazási területek: fogyasztó, vállalat, kormányzat 154 Preferencia, hasznossági függvény, racionalitás - Bírálat 157 A statikus, leíró értelmezésről 157 Az összehasonlítható döntések konzisztenciája 158 A döntés külső körülményeinek változásai 160 A döntésthozó relatív helyzetének változásai 163 A preferenciákat befolyásoló egyéb hatások 165 Bizonytalanság 166 Felesleges láncszem a döntések magyarázatában 170 Az okos viselkedés normái 172 Kormányzati döntések 175 Aspirációs szint, intenzitás 179 Az aspirációs szint fogalma 179 Jelölések az extenzív mutatókhoz 184 Feszültség 185 Az aspiráció kialakulásáról 186 Az aspirációtól a döntésig 187 Az aspirációtól a döntésig: a népgazdasági tervezés példája 190 Intenzív mutatók - Bevezető példák 191 Gazdasági példák 194 Az intenzitás definíciói 196 Összehasonlítás 198 A rendszer vegetatív működése 201 Az élő organizmus analógiája 201 A vegetatív működés - első megközelítésben 202 Készletek és tartalékok 203 A vegetatív és a magasabb rendű működés elhatárolása 206 Főbb megállapítások, összehasonlítás 210 Adaptáció és szelekció 213 Adaptáció és szelekció az élő organizmusok világában 213 Elsődleges és másodlagos adaptáció 214 Adaptív tulajdonságok 215 Szelekció 221 Összehasonlítás 223 "Kvantum-ökonómia" 225 Osztályozás és aggregáció 229 Egyedi leírás és aggregálás 229 Példa: a beruházási függvények 230 Tipológia, osztályozás 234 Gazdasági rendszerek működésének összefoglaló jellemzői 237 Kívánalmak 237 A rendszer teljesítménye 240 Rendszerek összehasonlítása 242 Összehasonlítás 243 Nyomás és szívás a piacon A piac 247 A téma kijelölése 247 Az elemi kontraktuskötő folyamat 248 A piac definíciói 252 A piac közlési struktúrája 253 Összehasonlítás 254 Kereslet és kínálat, vételi és eladási szándék 255 A közhelyek 255 A szabályozási és reálfolyamatok elhatárolása 256 Az eladási és vételi szándék érlelődése 259 Az eladási szándék, az eladás, a termelés és a készlet összefüggése 263 Összehasonlítás 264 Nyomás és szívás 267 A "hiánycikkek" 267 A vételi szándék kényszerű korrekciója 267 A vevő aspirációjának feszültsége 269 Az eladó hiányhelyzet esetén 270 Az eladó "sorban áll" 275 Összefoglaló definíciók és megállapítások 276 A megfigyelés és mérés problémái 279 A keresleti és kínálati függvényekről 282 Összehasonlítás 284 Gazdaságtörténeti kiindulópontok 285 Gazdaságtörténeti kiindulópontok 287 Volumen és minőség 289 A gépkocsi és a textília példája 289 A volumen növekedése 293 A minőség fogalma 294 A forradalmian új temékek 296 Fokozatos gyártmányfejlesztés 302 A világszínvonal követése 303 A minőség megbízhatósága 304 V-tevékenységek és Q-tevékenységek 305 Összehasonlítás 306 A disequilibrium következményei 309 Volumen, ráfordítások 309 Minőség 311 Erőviszony és verseny 316 Adaptáció 318 Szelekció és koncentráció 320 Az eladó és a vevő közlési kapcsolata 323 A hatások áttekintése - Ellentendenciák 324 Feszültség 326 Intenzitás 327 Normatív álláspont 331 Összehasonlítás 331 A feszültségek újratermelése 335 A téma körülhatárolása 335 Szívás: fogyasztói szándékok 336 Szívás: "feszített" termelési tervek, strukturális aránytalanságok 338 Szívás: a beruházások 339 Szívás: együttes áttekintés 342 A nyomás újratermelése 344 Átmenet nyomásból szívásba és vice versa 347 Kitérő: a magyar gazdaságvezetési reformról 349 Összehasonlítás: Túlkínálat és túlkereslet 352 Összehasonlítás: Makro- és mikroökonómia 354 Kutatási feladatok 354 Piac és tervezés 357 Két végletes nézet 357 A két alrendszer összehasonlítása 358 A piac és a terv kombinációját meghatározó tényezők 360 Összehasonlítás 365 Visszapillantás és előretekintés Elmélettörténeti előzmények és rokon irányzatok 369 A tárgyalás áttekintése 369 Az előzmények összefoglalása 370 Fogyasztási, termelési és piaci elméletek 371 Barone és Lange szocializmus-modelljei 372 Jóléti függvény, össztársadalmi optimalizálás 373 Az árnyékárakkal szabályozott gazdaság 374 Neoliberális elképzelések 377 A termelési árak 378 Az egyensúlyelmélet és a politika 380 A hibák megrögződésének magyarázatához 381 Az egyensúlyelmélet megreformálása és az új irányzatok 387 Reform versus elkanyarodás 387 Az ortodox alapfeltevések feloldásának kísérleteiről 388 Új közgazdasági áramlatok. Formalizált modellek 392 Új közgazdasági áramlatok. Verbális művek 395 A gazdasági rendszerelmélet szétesettsége 397 Utószó 399 Irodalomjegyzék 403 Névmutató 423 Tárgymutató 427