Anyám évszázada - HALHATATLAN SZERELEM A TÖRTÉNELEM FORGATAGÁBAN (Saját képpel)

ELŐSZÓ Részlet a könyvből: "Zorica életének első randevújára 1932 januárjában, a görögkeleti karácsony után került sor. Akkoriban nem illett fiatal lányoknak este az utcán sétálgatnia, főként egyedül. Zorica csak a barátnőjét avatta be a titokba, aki két hete mást sem tett, mint azt ismételgette, ez lesz életének nagy pillanata, készüljön rá, örökké bánni fogja, ha valamit rosszul csinál- Tapasztalt lánynak hitte magát, csókolózott már fiúval. Izgatott szavait hallgatva Zorica fülig vörösödött, a torka úgy összeszorult, hogy nagyokat kellett nyelnie és - micsoda szégyen - egész teste perzselt a forróságtól, mintha tűz égetné. Azon a bizonyos kedd délután nemcsak hazudott anyjának, hanem leküzdhetetlen gyermeki vágytól vezérelve el is csente a fésülködőasztal felső fiókjából a halványbarna sálat, amire régóta szemet vetett. A lépcsőházban azután a kabátja gallérjára terítette és jó erősen megcsomózta a nyakán." - Az Anyám évszázada különös nézőpontból állít emléket a 20. századnak: a múlt század fordulóján Budapesten letelepedett szerb család kivételes tehetségű lányának, Zoricának szívet melengető, fordulatokban bővelkedő, olykor megrázó élettörténetét meséli el. Zorica kislány korától mámoros örömmel olvassa a szerb és a magyar meséket, egyszerre él gazdag fantáziavilágban és a valóságban. Forradalmak, háborúk, nemzetiségi összetűzések, politikai kataklizmák és személyes sorstragédiák közepette regényes módon válik íróvá. Őseitől örökölt nyakassággal keresi a saját útját és szerepét, s mindeközben megismeri a szerelmet, a szexualitást, az erőszakot és a szenvedélyt. Képzeljük el, hogy egyszer csak valaki színesen és áradón mesélni kezd, és a való élet mellé egy párhuzamos életet teremt, ahol magunkra ismerhetünk, és ahol megnyugvást találhatunk. Ez a huszadik század szerelemregénye.