Arthur király: A látókő

1199-et írunk. Anglia és Wales határán az ifjú Arthur de Caldicot türelmetlenül várja, hogy felnőjön és lovag lehessen. Egy szép napon apja barátja, Merlin egy fényesen csillogó, fekete követ ajándékoz Arthurnak, aki előtt így megjelennek névrokonának, Arthur királynak a történetei. A látókő a múlt megelevenedett tablója, tele érdekesebbnél érdekesebb figurákkal - megjelenik például Arthur féltékeny bátyja; Gatty, a szókimondó falusi menyecske; Tanwen, a szolgálólány; és Lady Alice, aki szörnyű titkot bíz Arthurra. Egyéni drámájuk mögött kibontakozik egy középkori uradalom élethű képe. Az egyéni drámákat pedig átszövik Arthur király legendái, s az elbeszélés izgalmas és csodálatos áradatában összefonódik a két Arthur története. A száz rövid elbeszélés nemcsak Arthur király életéről villan elénk száz eleven pillanatfelvételt, hanem a középkor földhözragadt, emberpróbáló mindennapjairól is - erről a bizonytalan jövőjű világról, az örökös háborús fenyegetésről, a mai szemmel nézve vérlázító társadalmi különbségekről, a józan ész és a babona küzdelméről és persze a kereszténység és az iszlám vetélkedéséről. A látókő az Arthur-mondakörnek a maga nemében páratlan feldolgozása. Olyan, mint az Arthurnak adott varázserejű ,,látókő". Segítségével belepillanthatunk a múltba s a múlton keresztül a jövőbe. Kevin Crossley-Holland, a neves költő, irodalmi antológiák szerkesztője és régi történetek felelevenítője sok könyvet írt már gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Leghíresebb művei egyebek közt a Norse Myths, Beowulf, British Folk Tales és az Enchantment: FAiry Tales, Ghost Stories and Tales of Wonder, Emma Chichester Clark illusztrációival. Az ő műve The King Who Was and Will be: Th World of King Arthur and His Knights is. Crossley-Holland most e kötet folytatásán, az Arthur-trilógia hamarosan megjelenő második és harmadik kötetén dolgozik. Kevin Crossley-holland rendszeresen tart előadásokat és szerepel a rádióban is. Éveken áttanított a Minnesotai Egyetemen, ma Észak-Norfolk partvidékén él, ahol gyermekkora nagy részét is töltötte. A Royal Society of literature tagja. Storm (Vihar) című regényéért Carnegie Érdeméremmel tüntették ki.