Árvácska

Ismertető: Részlet a könyvből: A fényes nap, mielőtt búcsút mondott volna a földnek, még egy utolsó ragyogó sugarával aranyozott be mindent. Megpihent a házfalakon, megcsillogtatta a víztükröt, mely a kis városkát ketté szelte és bevilágított az ablakokba. Búcsúsugarával bearanyozta annak a bájos fiatal leánynak képét is, aki lehajtott fejjel, könnyes szemmel nézett merően arra a keskeny karikagyűrűre, mely mint egy nehéz vaspánt úgy szorította ujját. Oh, ez a rettenetes karikagyűrű! Hajdan, boldog leányálmaiban, milyen másképen képzelte el azokat az érzelmeket, melyeket majd ez az apró jószág kivált belőle! A legtökéletesebb boldogság szimbólumát látta benne, s most...? Milyen másképen is jött minden. Soha, sohasem hitte volna, hogy eljöhessen az idő, amikor ő, aki a házasságot mindig a legszentebb dolognak tartotta, valaha is egy érdekházasság mellett határozzon. De a kényszerűség vitte rá! Uttenhoffen Margret végiggondolt életén. Még egészen kicsi gyermek korában teljes árvaságra jutott. Egy jószívű agglegény nagybácsija, ki maga sem gazdag ember, nagy kínnal, küzdelemmel intézetbe járatta, ahol egészen tizennyolc éves koráig maradhatott, de aztán már mégis ki kellett kerülnie az életbe.