Asszony a fáraók trónján - HATSEPSZUT (Metropolis Press kiadvány; Saját képpel!)

FÜLSZÖVEG A fáraó rejtélyes halála után ki teheti a fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött a világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraók trónján? A papok úgy döntenek: legyenek a testvérek házasok, de melyik a fiú a kettő közül? Itt csak a "csoda" segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki húsz évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét, és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc Hatsepszut egyetlen igazi szerelme. A sodró lendületű, nagy lélegzetű, érdekfeszítő krimiknél sokkal izgalmasabb, minden sorában hiteles mű olvastán az az érzésünk támad: mi is ott járunk-kelünk a fáraók pompás udvarában, a templomok megszentelt falai között, a Körmenetek Útján tülekedő tömegben, az áradó és életet adó Nílus deltájában, az épülő királysírok között a Tiltott Völgyben, vagy éppen a kikötői csapszékekben. Szokások és szertartások, titkok és cselszövések, örök szerelmek és küzdelmek, "istenként" imádott uralkodók és egyszerű mesteremberek sora népesíti be a világot, amely a regényben elénk tárul.